Büntetés jár a ceauşescus pólóért

Meg akarják tiltani nekem, hogy kimondjam: Ceauşescu egy hős volt? Alig várom, hogy elítéljenek a főtitkár személyi kultuszának ápolásáért! – szögezte le az Adevărulnak Petre Ignatencu, a Román Kommunista Párt újjászervezését célzó bizottság elnöke. A napilap annak kapcsán szólaltatta meg az 1989-ben megdöntött vörös uralom iránt nosztalgiával viseltető bukaresti mozgalmárt, hogy július végén hatályba lépett a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló törvény módosított változata. Mint arról beszámoltunk, a Crin Antonescu liberális szenátor által 2013-ban beterjesztett, a parlament tavaszi ülésszakának végén elfogadott jogszabály alapján Romániában tilos lett háborús bűnösök emlékét ápolni. A törvény hatálya ugyanakkor kiterjed a huszonöt évvel ezelőtt kivégzett kommunista diktátorra is, miután betiltották a népirtásért elítéltek kultuszát. Három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki háborús bűnösök, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítéltek emlékét ápolja, továbbá hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a holokausztot, a háborús bűntetteket és a népirtást. Újdonság az is, hogy a fasiszta, idegengyűlölő és fajgyűlölő jelképek közé sorolták és betiltották a két világháború között alakult román legionárius mozgalom és a Vasgárda jelképeit is.

A törvénymódosítás felháborította azokat, akik nosztalgiával gondolnak a kommunista korszakra, illetve a legionárius mozgalomra. Constantin Rotaru, az ugyancsak a Ceauşescu-kultusz továbbéltetéséről elhíresült Román Szocialista Párt vezetője szerint szemenszedett hazugság volt, hogy a diktátor népirtást hajtott volna végre. „És akkor az mi, hogy 1989-től napjainkig hárommillióval csökkent az ország lakossága? Ha hatalomra kerülünk, a saját törvényeik alapján fogjuk genocídium miatt bíróság elé állítani Románia jelenlegi vezetőit” – fenyegetőzött Rotaru. Egyébként a kommunista pártfőtitkár és vele együtt kivégzett felesége, Elena Ceauşescu az egyedüliek, akiket valaha népirtásért ítéltek el Romániában. Az Adevărul ugyanakkor azt állítja, hogy a „népirtás” a forradalom napjaiban terjesztett rémhír alapján került be azon vádpontok közé, amelyek alapján 1989 karácsonyán a rögtönítélő katonai bíróság halálra ítélte a diktátor házaspárt. A vádirat szerint Ceauşescuék hatvanezer ember kiirtásáért voltak felelősek. Utóbb viszont kiderült, hogy Ceauşescu menekülése előtt az általa elrendelt sortüzekben 306 ember vesztette életét. A lap Dan Voinea katonai ügyészt, a Ceauşescu-per közvádlóját is megszólaltatta, aki szerint a rögtönítélő bíróság a diktátoron keresztül valójában az egész kommunista rendszert ítélte el, és nem kétséges, hogy a kommunisták több vonatkozásban is igazi népirtást követettek el.

Bírálja a törvényt Radu Ciuceanu történész, a totalitarista rendszereket tanulmányozó országos intézet igazgatója is, közleményben hívva fel a figyelmet, miszerint a legionárius mozgalmak szimpatizánsai között olyan személyek is találhatók, mint Mircea Eliade vallástörténész, író, Constantin Noica filozófus és Nae Ionescu filozófus, újságíró. Ciuceanu hatalmas baklövésnek tartja, hogy a törvény „semmissé nyilvánítja” a szovjet megszállással szembeni román ellenállást, amelyben szerinte mintegy hetvenszázalékos arányban legionáriusok vállaltak szerepet. Alexandru Florian, a holokausztot kutató bukaresti Elie Wiesel-intézet igazgatója azonban leszögezte, nem lehet különbséget tenni az 1937 és 1941 között működő legionárius mozgalom, a Vasgárda és a fasiszta szervezetek között. Szerinte hasonlóképpen üdvözlendő a Ceauşescu-kultusz betiltása is, ami azt jelenti, hogy nem szabad pozitív képet festeni a diktátorról nyilvánosan. „Márpedig ha valaki a főtitkár arcképével ellátott pólót hord, azzal pozitív színben tünteti fel a diktátort. Szögezzük le: nem állíthatjuk Ceauşescuról, hogy hős, szimbólum, nemzeti példakép volt, akinek a példáját követni kellene” – jelentette ki az Adevărulnak Alexandru Florian. Másrészt Zoe Petre történész is amondó, hogy roppant nehéz lesz meghatározni, hol kezdődnek a személyi kultusz határai. Emil Constantinescu volt államfő tanácsadója szerint az ügyészek kényes helyzetbe kerülnek, amikor arról kell dönteniük, eljárást indítanak-e valaki ellen a kommunista diktátor emlékének ápolása miatt.

Németországi mintát követnek
Crin Antonescu liberális szenátor szerint az új romániai törvényi szabályozás részben német mintára történt. A jogszabály kidolgozója közölte: a második világháború után Németországban is szép számban akadtak Hitler iránti nosztalgiázók, de ott is betiltották ezt a kultuszt. „Persze nem kérdés, hogy egyesek továbbra is nosztalgiával fognak emlékezni a kommunista és a Ceauşescu-rezsimre a román társadalomban, de tény, hogy hivatalos formában és nyilvános közegben ez már nem lesz jelen” – nyilatkozta a politikus. A második világháború befejeződése óta Németországban tilos és legkevesebb hat hónap börtönbüntetéssel sújtható a hitleri korszakból származó karlendítés, a horogkeresztek és más náci jelek használata, kivéve, ha az a nemzeti szocialista ideológia ellen irányul.