Fotó: Krónika
A nemzeti kisebbségek kollektív jogai ellen foglalt állást a hétvégén Traian Băsescu államfő, aki pénteken érkezett haza kétnapos körútjáról, amelynek keretében Ukrajna, a Moldvai Köztársaság, Azerbajdzsán és Törökország mellett Grúziába is ellátogatott. Az elnök úgy fogalmazott: az öt ország államfőivel folytatott megbeszélések egyik következtetése az, hogy „a kisebbségek kollektív jogainak fogalmát burkoltan államok szétszakítására használták a korábbi években”.
„Teljes felelősséggel mondom, és biztosítom a románokat arról, hogy Románia soha nem lesz partner más államok szétbomlasztásában, a kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó törvénytelen elképzelések alapján – szögezte le Băsescu. Szerinte a nemzeti kisebbségek tagjainak egyéni jogokat kell biztosítani, jogot az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, jogot az állami és politikai tisztségek betöltéséhez, de semmiképpen nem szabad az ország egy területét biztosítani számukra.
„Ha folytatódik a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak támogatása, a következő években jelentős, az államok területi integritását és a nemzetek biztonságát érintő problémákkal szembesülhet a Balkán, a Fekete-tenger térsége, Európa jelentős része és az Orosz Föderáció is” – fogalmazott a román államelnök, aki szerint „ezt, a Koszovóval elkezdett gyakorlatot meg kell állítani”.
Băsescu álláspontja szerint a befagyott konfliktusok térségében alkalmazott békefenntartó elgondolások nem képesek elvezetni a területi integritás problémáinak megoldásához. „Emiatt ezeket a konstrukciókat újakra kell cserélni, Románia pedig szorgalmazza, hogy a befagyott konfliktusok rendezésében az Európai Uniónak is részt kell vennie. A jelenlegi békefenntartó mechanizmusok nem bizonyultak hatékonynak, ezek pusztán fenntartják és a robbanásig fokozzák a feszültséget” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette: a körútja során folytatott megbeszélések egyik fő következtetése szerint a befagyott konfliktusok rendezésének alapja a területi integritást, a szuverenitást és a határok sérthetetlenségét meghatározó Helsinki záróokmány kell, hogy legyen. Az eszmecserék során abban is megállapodtak, hogy jelenleg a grúziai konfliktus stabilizálása, illetve az orosz–grúz tűzszüneti megállapodás gyakorlatba ültetése a legfontosabb teendő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok