Fotó: Krónika
A nemzeti kisebbségek kollektív jogai ellen foglalt állást a hétvégén Traian Băsescu államfő, aki pénteken érkezett haza kétnapos körútjáról, amelynek keretében Ukrajna, a Moldvai Köztársaság, Azerbajdzsán és Törökország mellett Grúziába is ellátogatott. Az elnök úgy fogalmazott: az öt ország államfőivel folytatott megbeszélések egyik következtetése az, hogy „a kisebbségek kollektív jogainak fogalmát burkoltan államok szétszakítására használták a korábbi években”.
„Teljes felelősséggel mondom, és biztosítom a románokat arról, hogy Románia soha nem lesz partner más államok szétbomlasztásában, a kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó törvénytelen elképzelések alapján – szögezte le Băsescu. Szerinte a nemzeti kisebbségek tagjainak egyéni jogokat kell biztosítani, jogot az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, jogot az állami és politikai tisztségek betöltéséhez, de semmiképpen nem szabad az ország egy területét biztosítani számukra.
„Ha folytatódik a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak támogatása, a következő években jelentős, az államok területi integritását és a nemzetek biztonságát érintő problémákkal szembesülhet a Balkán, a Fekete-tenger térsége, Európa jelentős része és az Orosz Föderáció is” – fogalmazott a román államelnök, aki szerint „ezt, a Koszovóval elkezdett gyakorlatot meg kell állítani”.
Băsescu álláspontja szerint a befagyott konfliktusok térségében alkalmazott békefenntartó elgondolások nem képesek elvezetni a területi integritás problémáinak megoldásához. „Emiatt ezeket a konstrukciókat újakra kell cserélni, Románia pedig szorgalmazza, hogy a befagyott konfliktusok rendezésében az Európai Uniónak is részt kell vennie. A jelenlegi békefenntartó mechanizmusok nem bizonyultak hatékonynak, ezek pusztán fenntartják és a robbanásig fokozzák a feszültséget” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette: a körútja során folytatott megbeszélések egyik fő következtetése szerint a befagyott konfliktusok rendezésének alapja a területi integritást, a szuverenitást és a határok sérthetetlenségét meghatározó Helsinki záróokmány kell, hogy legyen. Az eszmecserék során abban is megállapodtak, hogy jelenleg a grúziai konfliktus stabilizálása, illetve az orosz–grúz tűzszüneti megállapodás gyakorlatba ültetése a legfontosabb teendő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok