Brüsszel megenyhült

A tegnapi megállapodás azt jelenti, hogy az Európai Bizottság (EB) várhatóan felfüggeszti Románia ellen a regisztrációs díj miatt kezdeményezett peres eljárást, ehhez azonban megvárja, hogyan mûködik a gyakorlatban az új szabályozás. Kovács László elégedettségének adott hangot, amiért a román kormány figyelembe vette az EB észrevételeit, és összhangba hozta a jogszabályt a közösségi joganyaggal.

Korodi Attila, a román kormány környezetvédelmi minisztere (képünkön) a Krónika kérdésére tegnap elmondta, az EB már korábban is pozitívan reagált az illeték módosítását célzó román intézkedésekre, ugyanakkor három területen kért kisebb korrekciót. A kabinet még pénteken elküldte Brüsszelbe az újabb módosításokat, amelyekre tegnap végül rábólintott az EB illetékes biztosa.

A mostani változatot kihirdetése óta többen bírálták, és következetlenséggel vádolták a kormányt, mondván, az adónemet eredetileg azzal az indokkal vezették be, hogy a régebben gyártott autókra kirótt magasabb illeték révén csökkentsék a környezetszennyezést – a módosítások értelmében az új jármûvek regisztrációs díja növekszik, a régieké pedig csökken. Korodi Attila a bírálatokra reagálva a Krónikának elmondta: az új változat megalkotásakor nemcsak azt vették figyelembe, hogy a jármûvek jelen pillanatban milyen mértékben szennyezik a környezetet, hanem azt is, hogy mekkora a várható élettartamuk. „Egy régebbi, Euro 3-as vagy Euro 2-es szennyezési fokozatú jármû valószínûleg több káros anyagot bocsát ki, viszont minél régebben gyártották, várhatóan annál kevesebb ideig fut még. Az azonos szennyezési kategórián belül tehát minél régebben készült egy autó, annál alacsonyabb a rá kirótt illeték, hiszen várhatóan kevesebb ideig szennyezi majd a levegõt, mint egy újabb gépkocsi\" – ecsetelte a jogszabály lényegét a miniszter. Ugyanakkor kategóriánként – ahogyan Euro 4-es fokozattól lefelé egyre nõ a szennyezési fokozat – az alapilleték összege is magasabb. Az illeték pontos összegének megállapításakor az eddigi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is figyelembe veszik a jármû hengerûrtartalmát, várhatóan tíz eurót számítva egy köbcentiméterre. Az adónem neve ezentúl környezetvédelmi illeték lesz.

A tárcavezetõ elmondta: bár ez a változat valóban lazább a tavaly január elsejétõl alkalmazotthoz képest, amely a gépkocsik hengerûrtartalmát is figyelembe véve az újabb autókra alacsonyabb, a régebbiekre magasabb terhet rótt ki, az így befolyt összeg a korábbi gyakorlathoz képest nem az államkasszába kerül, hanem az attól független környezetvédelmi alapba. „A környezetvédelmi illetékbõl származó pénzt a légkör szén-dioxid-mennyiségének csökkentését célzó akciókra használjuk majd. Ezek közé tartozik az újraerdõsítési program, a régi jármûvek újakra cserélésére ösztönzõ roncsautóprogram, illetve a kerékpárutak építése\" – hangsúlyozta Korodi Attila. Tavaly összesen 245 millió euró folyt be az államkasszába a regisztrációs adókból.

Az új, immár az EU által is elfogadott változatot várhatóan még ebben a hónapban jóváhagyja a kormány, és legkorábban július elsején léphet életbe.

A Gépjármûgyártók és –Importõrök Szövetsége (APIA) továbbra is aggódik az új változat miatt. Brent Valmar, a szervezet alelnöke elismerte ugyan, hogy az õ észrevételeiket egyaránt tartalmazza, ám továbbra is úgy véli, hogy a régi gépkocsik illetékének csökkentése nyomán megnõ a rossz állapotban lévõ régi autók importja, ami negatív kihatással lehet az ország gazdaságára. Valmar szerint ugyanis a használt autók tömeges behozatala nehéz helyzetbe hozza a Piteºti-i Dacia- és a craiovai Ford-gyárat.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság tavaly több ízben felszólította Romániát a regisztrációs díj eltörlésére, mondván, az diszkriminatív az Unió többi tagországában vásárolt jármûvekkel szemben. Mivel Bukarest – azzal érvelve, hogy az illeték révén vissza kívánja szorítani a sok szennyezést kibocsátó, régi jármûvek importját – erre nem volt hajlandó, az EB beindította ellene az eljárást, amelyben végül az Európai Bíróságnak kellett volna döntenie. A korábbi precedensek alapján várhatóan elmarasztalták volna az országot, a bíróság ugyanis Magyarországot és Lengyelországot arra kötelezte, hogy fizesse viszsza a polgároknak a regisztrációs díjból befolyt összegeket.