Boc: „Etnikai régiók” nélkül

Ennek nyomán az ország nem alakítható át szövetségi állammá, amelyben olyan tartományok lennének, mint Németországban, vagy államok, mint az Egyesült Államokban, illetve egyéb önálló területi egységek sem. „Az alkotmány a legfőbb kiindulási pont. Románia egységes nemzetállam, és közigazgatási felosztásában nem szerepel a régió fogalma. Ez azt jelenti, hogy Románia nem szövetségi állam, ezért nem lehet szövetségi struktúrát kialakítani” – vélte Boc.

A kormányfő leszögezte, a nyolc jelenlegi fejlesztési régió már nem felel meg az igényeknek, rámutatott ugyanakkor, hogy az ország közigazgatási átalakítása nem jár majd „etnikai tartalmú” régiók létrehozásával. „Akár alkotmánymódosítással, akár anélkül valósul meg a közigazgatási újrafelosztás, egy dolognak világosnak kell lennie: a régiókat nem szabad etnikai tartalmú régióknak tekinteni, mivel ezáltal eltérnénk az eredeti szándéktól. A régióknak olyan közigazgatási egységnek kell lenniük, amelyek megfelelnek a polgárok jobb közszolgáltatások biztosítása iránti igényének és az uniós tagság támasztotta feltételeknek” – hangsúlyozta Boc.

Mint kifejtette, a közigazgatási átalakítás az alkotmány módosítása nyomán is megvalósítható, ehhez azonban az összes párt közötti konszenzus szükséges. A kormányfő szerint a jelenlegi nyolc régió már nem képes olyan közeget teremteni, amelyben Románia tovább fejlődhet, így már nem felel meg az ország igényeinek. Ehhez azonban kétharmados többségnek kell kialakulnia a parlament mindkét házában. Hozzátette ugyanakkor: a közigazgatási átszervezésig még sok időnek kell eltelnie, addig azonban a kormány folytatja a decentralizációs folyamatot.

Markó: a Székelyföld-tagadók a valóságot tagadják

Emil Boc kijelentésére reagálva Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: annak tagadása, hogy az országban léteznek sajátos etnikai összetételű hagyományos régiók, etnicista megközelítést jelent. Markó szerint aki tagadja a hagyományos régiók létét, az a valóságot tagadja. Rámutatott: a jelenlegi közigazgatási felosztás kialakításában az egyik fő szempont épp az volt, hogy egyes hagyományos régiókat kettévágjanak, módosítva ezzel az etnikai arányokat. Leszögezte: ugyanígy a valóságot tagadja, aki a Székelyföld létét vonja kétségbe, márpedig az etnikai realitásokat figyelembe kell venni. „Romániában léteznek etnikai közösségek, ezek közül az egyik, a magyarság jelentős méretű. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – hangsúlyozta Markó. Hozzátette, előbb-utóbb meg kell valósítani a közigazgatási határok átrajzolását, mivel a jelenlegi megyehatárok nem felelnek meg a gazdasági és infrastrukturális fejlődés kritériumainak. Ugyanakkor még a jelenlegi határok között szükségesnek tartja a minél magasabb szintű decentralizáció megvalósítását.

Blaga: mindenki kampányol

Vasile Blaga belügyminiszter bírálta, hogy a régiós felosztás kapcsán minden párt a Székelyföld tematikájánál ragadt le, de arra buzdította a politikai szereplőket, hogy „hagyjanak fel a kampánydiskurzussal, és fogadjanak el egy olyan változatot, amely az összes állampolgár érdekét szolgálja.” Blaga szerint a fejlesztési régióknak bizonyos adminisztratív jogkörökkel is rendelkezniük kellene, hogy olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek adóbevételeket hozhatnak a helyi önkormányzatoknak. Álláspontja szerint a jelenlegi régiók mérete közelít az optimálishoz, hiszen lakosságuk megközelítőleg háromezer fős.

Bírálta ugyanakkor azon politikusokat, akik úgy szeretnék községgé minősíttetni falujukat vagy várossá a községüket, hogy az nem felel meg az előírt feltételeknek. Szerinte túl sok önálló település van az országban, csupán hatvannal kevesebb, mint a lényegesen nagyobb Lengyelországban. Úgy vélte, az ötezer lelkesnél kisebb lakosságú kistelepülések hátrányos helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek megfelelő szakértői kapacitással az uniós támogatások lehívására. Elena Udrea régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter úgy vélte, a régióhatárok legfeljebb 2013 után változtathatók meg, azonban ezt követően tanácsos megvalósítani, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hatékonyabb regionális fejlesztési politikát és adóbegyűjtést tesz lehetővé.

Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi régióhatárok átrajzolásának egyik legfőbb szorgalmazója az RMDSZ, amely a jelenlegi Északnyugati és a Középső fejlesztési régiók határait úgy rajzolná át, hogy azok megfeleljenek a regionális és néprajzi hagyományoknak. Így nyolc helyett tizenhat kisebb régió jönne létre, és a jelentős magyar lakosságú megyék – előbbiben Bihar és Szatmár, utóbbiban Maros, Hargita és Kovászna – egy régióba tartoznának. Ezt azonban a román pártok igyekeznek megakadályozni. Februárban az RMDSZ erre vonatkozó törvénytervezetét a szenátus hallgatólagosan elfogadta, mivel a törvényes határidőn belül nem került a megvitatandó pontok közé. Ez azonban csupán félsiker, mivel ebben a témában a képviselőház a döntéshozó kamara.