Marian Neacşu és Adrian Ţuţuianu
Kizárta hétfői ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó testülete a pártból a Liviu Dragnea elnököt és a hozzá hű vezetőket bíráló, és a lemondásukat követelő Marian Neacşu pártfőtitkárt és Adrian Ţuţuianu alelnököt.
2018. november 05., 20:522018. november 05., 20:52
2018. november 05., 22:552018. november 05., 22:55
Dragnea az ülés után azzal indokolta a kizárásokat, hogy a szeptemberi konfliktus után – amely nyomán megerősítették a tisztségében a pártelnököt – Ţuţuianu az ezzel ellentétes értelmű megállapodások ellenére is bírálta a pártvezetést. Neacşut azzal vádolta, hogy alkut folytatott az ellenzékkel a bizalmatlansági indítvány megszavazásáról.
Ţuţuianu is sokat bírálta a pártvezetést, és akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Dragneához közel álló România Tv elkezdte kiszivárogtatni egy zárt ülésen elhangzott felszólalásának részleteit, amelyekben bírálta a PSD vezető politikusait. Egy újabb beszéd éppen hétfőn került nyilvánosságra, ebben arról értekezett, hogy Dragneának már csak azért is vissza kellene vonulnia, mert az ellene hivatali visszaélés miatt zajló eljárásban várhatóan elítélik, ennek pedig a párt inná meg a levét.
Neacşu szerint „nyilvános kivégzés” történt, és semmilyen magyarázatot nem kaptak arra, miért zárták ki őket. Ţuţuianu hatalmas hibának nevezte a kizárásokat. Neacşu közölte, fellebbeznek a döntés ellen, mivel hazugság az a vád, hogy az ellenzékkel szövetkeztek, és hajlandóak lettek volna megszavazni a kormány leváltását, sőt továbbra is „hűséges katonái” a pártnak. Ţuţuianu szerint a kizárásuk azt bizonyítja, hogy a PSD-ben büntetik a véleménykülönbséget, és megismételte: szerinte a párt rossz irányba halad. Egyúttal ő is cáfolta, hogy a párt elleni akciókat támogatott volna.
A Dragneával szemben álló erők egyik legbefolyásosabb politikusa Gabriela Firea bukaresti főpolgármester, a párt alelnöke, aki egyike volt azon politikusoknak, akik Paul Stănescu miniszterelnök-helyettessel és Ţuţuianuval együtt aláírták a Dragnea lemondását és az alakulat megreformálását követelő nyílt levelet. Firea hétfőn ismét bírálta a pártvezetést, mérgező, csak a saját hasznát leső embernek jellemezve Dragneát, az ő kizárásáról azonban nem született döntés.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!