Sokan fogadják fenntartásokkal Romániában, hogy a kormány beleegyezésével Európa egyik legnagyobb mecsetje épülhet fel Bukarestben a török állam finanszírozásával.
2015. július 03., 15:582015. július 03., 15:58
Szakértők érthetetlennek tartják a gesztust a többségében ortodox, az oszmán hódításnak évszázadokon keresztül kitett ország részéről, ugyanakkor szerintük a tervezett mozlim kulturális központ a radikális iszlám terjesztésének melegágyává válhat.
A Victor Ponta vezette kormány május végén közzétett rendelete értelmében a román állam ingyen, 49 évre bocsátott a mozlim kulturális muftiátus rendelkezésére egy 11 ezer négyzetméteres telket Bukarest szívében. A Romexpo kiállítási központ szomszédságában található területen a romániai mozlimok a török állam több millió eurós hozzájárulásával mecsetet, könyvtárat, kulturális-oktatási központot, valamint a szegény sorsúak megsegítését célzó szociális menzát építenek.
Juszuf Murat romániai főmufti szerint a mecsettel rendelkező európai fővárosok közül a kétezer férőhelyesre tervezett bukaresti lesz a legnagyobb. A vallási és szellemi vezető közölte, azért esett a választás Bukarestre, mert a román fővárosban az elmúlt években csaknem megkétszereződött a muzulmánok száma, és jelenleg megközelíti a tízezret.
Murat leszögezte, a mozlim központ a „béke szigete” lesz, a könyvtárban nem lesz helye a radikális iszlám irodalomnak, mivel meg akarják akadályozni, hogy a radikális, fundamentalista eszmék teret hódítsanak Romániában. „Az a cél, hogy a mozlim fiatalok megfelelő módon ismerjék meg a Korán tanítását” – jelentette ki, hozzátéve: a jelenlegi négy bukaresti kisebb mecset kevés a hívek számához képest.
Romániában az ország keleti felében fekvő régióban, Dobrudzsában él a legnépesebb muzulmán közösség, amelynek létszáma a 2011-es népszámlálás szerint mintegy 65 ezerre rúg. Többségük török és tatár nemzetiségű: előbbiek a 13., utóbbiak a 14. században telepedtek le a fekete-tenger-parti Konstanca megyében; elismert nemzeti kisebbségnek számítanak, és hivatalból egy-egy képviselői mandátummal rendelkeznek a bukaresti parlamentben.
A közösség egyik tagja, Sevil Shhaideh május óta közigazgatási és régiófejlesztési miniszteri posztot tölt be a Ponta-kabinetben. Az őshonos muzulmánokon kívül számos, elsősorban arab származású mozlim érkezett az országba a kommunizmus idején, majd tanulmányai elvégzése után főleg az egyetemi központnak számító nagyvárosokban ragadt.
Közülük a legismertebb a hazai rohammentő-szolgálat (SMURD) alapítója, a palesztin származású Raed Arafat egészségügyi államtitkár. Jelentős számban érkeztek – főleg Törökországból és az arab államokból – mozlimok 1989 után az országba, részben üzleti érdekeltséggel.
Az egyik legtekintélyesebb román történésznek számító Neagu Djuvara szerint megengedhetetlen, hogy a román állam hozzájárult a bukaresti óriásmecset létrehozásához. A 98 éves akadémikus a román közszolgálati televíziónak úgy fogalmazott: felfoghatatlan, hogy miközben a román fejedelemségek évszázadokon át harcoltak a muzulmán vallási pillérek megtelepedése ellen, az ország most az iszlám térhódítás fellegvárává válik.
Radu Preda bukaresti teológiai tanár szerint ha egy geopolitikai stratégiába illeszkedik, akkor a mozlim vallási központ ötlete számos kérdést vet fel. „Például azt, hogy milyen üzenetet hordoz majd a török állam által finanszírozott projekt” – jelentette ki Preda.
Különben Juszuf Murat mufti nemrég elismerte, az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek Romániában is vannak hívei, sőt az ország területén egyre több olyan prédikátor, misszionárius tevékenykedik, aki a hivatalos iszlám tanoktól eltérő irányvonalat hirdet illegálisan működő mecsetekben és dzsámikban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!