Késik az ítélet. Az alkotmánybíróság későbbi időpontra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról
Fotó: CCR.ro
Elhalasztotta a döntést szerdán az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeiről, a különleges nyugdíjak csökkentéséről szóló törvény ügyében. A taláros testület december 28-án tárgyalja újra a témát.
2025. december 10., 15:202025. december 10., 15:20
2025. december 10., 16:122025. december 10., 16:12
A taláros testület a legfelsőbb bíróság alkotmányossági panasza nyomán vizsgálta a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló jogszabályt.
A legfelsőbb bíróság azért döntött úgy, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, „mert a törvényjavaslat diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kedvezményezettekkel szemben, és sérti a nemzetközi normákat” – közölte pénteken Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
„A törvénytervezet diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kategóriákhoz képest, brutálisan megsérti a bírói függetlenséget, gyakorlatilag megszünteti a bírák szolgálati nyugdíját, megsérti az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata által megállapított nemzetközi normákat, Az Európai Emberi Jogi Bíróság, valamint megsérti az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező erejét is” – mondta.
„A törvény nyilvánvaló diszkriminációt teremt a szolgálati nyugdíjak kategóriái között, egyértelműen hátrányosan megkülönböztetve a bírákat, annak ellenére, hogy a bírák az egyetlenek, akiknek alkotmányos státusza garantált (...) Más szolgálati nyugdíjkedvezményezettek kategóriáihoz képest csak a bírák esetében drasztikus a felső határ, amely a nettó jövedelem 70 százalékára korlátozódik. Más kategóriák esetében a korlátozások sokkal magasabb nettó értékre vonatkoznak, 80 százaléktól felfelé. A megkülönböztetés nyilvánvaló és indokolatlan, tekintettel a kormány indoklásában okokra” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította.
A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70 százaléka, és ez szerepel az új, a kormány által hétfőn felelősségvállalással, vagyis a parlamenti vita megkerülésével elfogadtatott változatban is.
A CSM – amely negatívan véleményezte az új törvényt – ráadásul már korábban büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.
Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
Logikusan tekintve a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítvány után a két pártnak kellene átvennie a többséget egy új kormány megalakításához – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!