2012. március 20., 11:562012. március 20., 11:56
Mint arról beszámoltunk, Băsescu már korábban is fölvetette, hogy hajlandó lenne lemondani második ötéves mandátumának egy részéről, ha a parlamenti pártok elfogadják az alaptörvény módosítását. Az államfő elsősorban a parlament létszámának csökkentését szorgalmazza, miután 2009-ben már népszavazást is kiírt a kérdésben, amelyen a résztvevők elsöprő többsége amellett foglalt állást, hogy a törvényhozás létszáma csökkenjen háromszáz főre, és számolják föl a felsőházat.
Szintén az államfő által szorgalmazott módosítások közé tartozik az ország közigazgatási átszervezése, amelyet az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében tart fontosnak. Az alkotmánymódosításhoz azonban kétharmados parlamenti többség szükséges, ennek megszerzése pedig jelenleg nem tűnik valószínűnek, az ellenzék ugyanis bojkottálja a törvényhozás munkáját, mivel így kívánja kicsikarni az előre hozott választásokat, a kisebbik kormánypárt, az RMDSZ pedig mind a szenátus megszüntetését, mind a közigazgatási átszervezés Băsescu által javasolt formáját ellenzi.
Băsescu a televíziós műsorban elmondta, idő előtti távozását az Emil Boc vezette kormány február eleji lemondását követően az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) képviselőivel folytatott egyeztetésen is fölvetette, így próbálva megszerezni támogatásukat az alkotmánymódosításhoz. Azt is elárulta, ő találta ki azt az Emil Boc PDL-elnök által hétfőn bejelentette kezdeményezést, hogy a június 10-i önkormányzati választással egyszerre rendezzenek népszavazást az alkotmánymódosításról.
Mint ismeretes, az alaptörvény módosításához nem elegendő a parlamenti kétharmad, azt ugyanis még a polgárok többségének is jóvá kell hagynia egy referendumon.
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt elnöke ugyanakkor bejelentette: az USL szövetség az alkotmánymódosítási folyamat kedvéért sem tér vissza a parlamentbe, az új alaptörvényről 2014-ben kívánnak népszavazást kiírni.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is úgy vélte, hogy csupán kampányfogásról van szó, és az önkormányzati választásokig amúgy sincs már idő az alkotmány módosítására.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.