Aurescu párbeszéddel óvná a román–magyar kapcsolatokat

Mint mondta, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is megállapodtak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) múlt heti bázeli értekezletén. Aurescu hozzátette: elfogadta magyar kollégája meghívását, így jövő év elején Budapesten lesz alkalmuk egyeztetni „mind a közös érdekekről, mind a kényesebb témákról”.

Arra a kérdésre, veszélyezteti-e a Románia regionális érvényesülési esélyeit Magyarország és Oroszország közeledése, Aurescu rámutatott: a románok és magyarok együtt vannak az Európai Unióban és a NATO-ban, ezen túlmenően minden tagállam szuverén módon alakítja külpolitikáját. „Ennek azonban megvannak a maga következményei” – jegyezte meg Aurescu, anélkül, hogy részletezte volna, mire utalt.

A román–orosz kapcsolatok megromlásának felelősségét Aurescu Moszkvára hárította, és egyebek mellet annak tulajdonította, hogy Románia nincs energetikailag annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint a térség többi állama.

A viszony normalizálására tett kísérleteket megakasztotta az, hogy – a Krím annektálása, az ukrán válságba való orosz beavatkozás nyomán – elhidegült Moszkva kapcsolata a NATO-val és az EU-val, márpedig „Románia nem tud elvonatkoztatni attól, hogy tagja ezeknek szövetségeknek” – magyarázta Aurescu.

Arra a közbevetésre, hogy Moszkva amerikai provokációt emleget, egyebek között éppen a Romániába telepítendő rakétapajzs miatt, Aurescu azt állította, az oroszokat valójában az zavarja, hogy a rakétavédelmi rendszer kiépítése a dél-romániai Deveselun egy állandó amerikai jelenlétet feltételez, biztonsági többletgaranciát jelent Románia számára, amely azt is garantálja, hogy Románia „nem fog már visszatérni egy másik érdekszférába”.

Rámutatott: a radar már működik, a rakétákat jövőre helyezik hadrendbe. Aurescu szerint megalapozatlanok az orosz aggodalmak, mivel ez egy szigorúan védelmi rendszer: az elfogó rakétákban nincs robbanóanyag, nem alkalmasak nukleáris töltet szállítására, pusztán mozgási energiájukkal semmisítik meg az ellenséges rakétákat.

A román diplomácia vezetője szerint az sem igaz, hogy a rakétapajzs csökkenti az orosz nukleáris arzenál elrettentő képességét. „Nem lehet azt állítani, hogy 24 romániai elfogó rakéta és a 2018-ig Lengyelországba telepítendő 24 másik ilyen fegyver befolyásolhatja Oroszország csapásmérő képességét, amely az elfogók kijátszását szolgáló technikákkal felszerelt interkontinentális rakéták százaival rendelkezik” – hangoztatta Bogdan Aurescu külügyminiszter.