Eddigi becsült részvétel a népszámlálás önkitöltéses, online szakaszában
Fotó: Népszámlálás.ro
Románia összlakosságának közel fele regisztrált már a népszámlálás önkitöltéses szakaszában, a magyarok részvétele is fokozatosan javul. Az önkitöltés meghosszabbított periódusában ugyanakkor felértékelődik a segítségnyújtás szükségessége – mutatott rá a Népszámlálás.ro portál.
2022. május 17., 16:512022. május 17., 16:51
2022. május 17., 16:582022. május 17., 16:58
Az eredeti forgatókönyv szerint vasárnap, május 15-én zárult volna a népszámlálás önkitöltéses szakasza, azonban a pénteki bejelentés szerint ezt meghosszabbították 12 nappal, május 27-ig. A vasárnapi adatok szerint eddig országos szinten 9,1 millió kérdőív érkezett be, ami azt jelenti, hogy a lakosság majdnem fele, 48 százaléka regisztrált már.
A romániai magyarok összeírását elősegítő tájékoztató és támogató kampány alapfelületeként működő Népszámlálás.ro számításai szerint a romániai magyarok részvétele fokozatosan javul, jelenleg 56 százalékosra becsülhető. Május 16-áig, hétfőig mintegy 700 ezer magyar élhetett az önkitöltés lehetőségével – 300 ezren egyénileg, otthonról, további 400 ezren pedig az összeírópontokon regisztráltak.
A május 15-i adatok szerint a hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye közül mindegyik átlagon felüli teljesítménnyel rendelkezik: Hargita (63 százalék), Kovászna (59%), Kolozs (57%), Bihar (57%), Maros (55%), Szilágy (52%), Szatmár (51%).
– olvasható a Népszámlálás.ro közleményében.
Mint közölték, először ellenőrizni kell, hogy mindenkit regisztráltunk-e a háztartásból, a családból, és hogy a rendszer érvényesítette-e a kérdőíveket. A dovrec.insse.ro oldalon mindenkit egyenként ellenőrizzünk: a kiskorú gyerekeket, a felnőtteket, az időseket vagy az ideiglenesen külföldön tartózkodókat. Csak május 27-ig van lehetőségünk arra, hogy pótoljuk a hiányzó adatokat, ha valakinek nem érvényesítették (validare) 7 nap után a beküldött kérdőívét.
Példaként állította az ország többi része elé a székelyeket, nevezetesen Csíkszeredát és Hargita megyét Silvia Pisică, a népszámlálás koordinációs egységének vezetője. A bukaresti illetékes a helyszínen akart meggyőződni arról, mi a siker titka.
„Ezért fontos, hogy továbbra is biztassuk, segítsük rokonainkat, barátainkat, közeli ismerőseinket, akik még nem vettek részt, hogy regisztráljanak és töltsék ki. A második, nyári szakaszban nem biztos, hogy mindenkihez eljut majd a számlálóbiztos” – mutat rá a Népszámlálás.ro.
A csíkszeredaiak 66 százaléka töltötte ki az online népszámlálási íveket, ezzel bekerült az öt legnagyobb részvételi arányú város közé az országban. Hargita megye országosan a második legjobb a részvételi adatokat tekintve.
Szükség esetén segítséget lehet kérni a kitöltésben a nepszamlalas.ro oldalon vagy a 0371 900 172-es telefonszámon. Akik bizonytalanok az internetes válaszadásban, azok felkereshetik a települési összeírópontokat, ahol számlálóbiztos segít a válaszadásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!