
A romániai vállalkozók többsége arra számít, hogy a mesterséges intelligencia nagy változásokat hoz a munkaerőpiacon
Fotó: Pexels
Az automatizálás miatt a munkáltatók 41 százaléka tervezi a munkaerő foglalkoztatásának csökkentését 2025 és 2030 között. Másfelől a vállalatok 77 százaléka a jelenlegi dolgozók átképzését helyezi előtérbe, hogy jobban tudjanak dolgozni a mesterséges intelligencia segítségével, annak használatával.
2025. január 17., 14:512025. január 17., 14:51
A mesterséges intelligencia olyan mértékben formálja át az életünket, amelyet tíz éve még elképzelhetetlennek tartottunk: a Világgazdasági Fórum új felmérése szerint ez a technológiai forradalom alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot. Érdekesség, hogy a Világgazdasági Fórum korábbi, 2023-as felmérésével ellentétben a 2024-ben kibocsátott jelentés nem állítja, hogy a mesterséges intelligencia kizárólag pozitívumot jelentene a globális munkahelyek számára.
Emellett a környezeti és energetikai szektor is jelentős növekedés előtt áll, ideértve az elektromos járművek és megújuló energiák szakértőit. Ezzel szemben a gyári és adminisztratív munkák számának csökkenésére lehet számítani, akár 7-18 százalékos visszaeséssel.
Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint várhatóan az ún. frontvonalbeli szerepek fogják a legnagyobb abszolút növekedést elérni, beleértve a mezőgazdasági dolgozókat, sofőröket, építőipari dolgozókat, értékesítőket és élelmiszer-feldolgozó munkásokat. Az egészségügyben, a szociális ellátásban és a tanácsadásban, valamint a személyi asszisztencia terén is jelentős növekedést várnak az elkövetkező öt évben.
Ezt követi a alkalmazkodóképesség, rugalmasság valamint a társadalmi elkötelezettség.

Egy friss, 33 országot érintő felmérés szerint a romániaiak azon európaiak közé tartoznak, akik határozottan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia sok munkahely megszűnését okozhatja az országukban.
A jelentés Románia helyzetét is bemutatja, rávilágítva, hogy a digitális technológiákhoz való hozzáférés bővülése, a megélhetési költségek növekedése és a fokozódó geogazdasági széttöredezettség olyan tényezők, amelyek alakítani fogják a romániai munkaerőpiacot 2025 és 2030 között.
Az ország vállalatai emellett a munkavállalók új készségekkel való alkalmazását (79%) és az automatizálási folyamatok felgyorsítását (68%) nevezik meg az elkövetkező öt év fő stratégiáiként.
A Munkahelyek jövője című tanulmány szerzői kilenc kulcstechnológiától, illetve azok fejlődésének hatásairól kérdezték a munkáltatókat. E kilenc technológia közül hármat emeltek ki, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a munkaerőpiacra: a romániai vállalatok szerint a robotok és autonóm rendszerek a munkáltatói tevékenységek 61 százalékát alakítják át (világszinten 58%), míg az energia-generálási és -tárolási technológiák annak 37 százalékát (világszinten 41%).
A tanulmány arra is kitér, hogy melyek a fő akadályok az üzleti átalakulásban:
A jelentés szerint a romániai munkáltatók 29 százaléka (világszinten 52%) arra számít, hogy a bérekre fordított kiadásuk aránya növekedni fog 2025 és 2030 között, 52 százalék úgy véli, hogy az arány stabil marad (világszinten 41%), míg 19 százalék csökkenést vár 2030-ig, szemben a nemzetközi 7 százalékos átlaggal.

A mesterséges intelligencia (MI) eszközei rendkívül hasznosak lehetnek az oktatás különböző területein, azonban használatuk során fennállhat annak veszélye, hogy akadályozzák a valódi tanulást – derül ki egy tanulmányból.
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt szerint nincs kifogása az AUR támogatása ellen, és nem mond le a kormányalakítási megbízatásáról annak ellenére sem, hogy a PNL, az USR és az RMDSZ egyelőre nem támogatja.
Bíróság elé állítottak az ügyészek egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pénzügyi felelőseként több mint 400 ezer lejt sikkasztott el a párt számláiról.
Az Egységben Romániáért parlamenti frakció a végleges kormányprogram ismeretében dönti majd el, a POT kész bizalmat szavaz a parlamentben Adrian Veștea kormányának.
A politikai alakulat alapszabálya szerint Adrian Veștea első alelnök kizárta magát a Nemzeti Liberális Pártból azzal, hogy az ország vezetőség döntése ellenére nem mondott le a kormányalakítási megbízásról – állapította meg kedden a PNL.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes is a parlamenti többségi támogatást hozta fel indoklásul arra, hogy az RMDSZ nemet mondott az Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök vezette kormányban való részvételre.
Nicușor Dan államfő magához kérette Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – közölte kedden több bukaresti sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Az RMDSZ nem lesz tagja egy Adrian Veștea vezette kormánynak, és azt javasolja a parlamenti frakcióknak, hogy ne szavazzanak bizalmat egy ilyen kabinetnek – jelentette be Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető.
Újabb, emberre támadó medvét lőttek ki a román hatóságok.
Nem tett eleget az Ilie Bolojan ügyvvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ultimátumának Adrian Veștea kijelölt kormányfő, és nem adta vissza a kormányalakítási megbízatást.
Nem kímélte Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét a párt belső ellenzékének vezetője, Hubert Thuma, a PNL Ilfov megyei szervezetének elnöke.
szóljon hozzá!