Befejezte kedden tevékenységét az alkotmánymódosítás kidolgozásával megbízott testület. Az új apatörvény az RMDSZ szerint a magyar közösség számára kedvező elemeket is tartalmaz: lehetőséget teremt a majdani régiókon belül a hagyományos térségek közigazgatási egységbe szerveződésére.
2014. február 05., 17:022014. február 05., 17:02
Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL), amelynek tagjai kivonultak a testület üléséről, ugyanakkor jelezte: alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat.
Crin Antonescu, az alkotmánymódosító bizottság, egyben a szenátus elnöke kedden este közölte: a dokumentumot mind az alkotmánybírósághoz, mind a kormányhoz továbbítják. Utóbbinak azért, hogy tovább küldje a szöveget az Európa Tanács alkotmányügyi szaktestületének, a Velencei Bizottságnak véleményezésre.
Antonescu elmondta, az új alaptörvény világosabban elkülöníti majd a képviselőház és a szenátus feladatköreit, előbbi a törvényhozással, utóbbi az elfogadott jogszabályok ellenőrzésével foglalkozik majd. Hozzátette: kikerült a szövegből az a módosító javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy a gyanúsítottak lehallgatását az ügyészség is elrendelje, így ez továbbra is a bíróságok kizárólagos hatásköre marad.
A módosítások értelmében a parlament akkor oszlatható fel, ha az első kéréstől számított hatvan napon belül nem szavaz bizalmat az új kormánynak, vagy ha háromszor egymás után elutasítja az új kabinetet. A törvényhozás akkor is feloszlik, ha kudarcba fullad az államfő menesztését célzó népszavazás.
Az új alaptörvény egyúttal kiveszi a legfelsőbb bíróság kizárólagos hatásköréből a képviselők és szenátorok fölötti ítélkezést.
Helyi kisrégiók közigazgatási hatáskörökkel
A módosítások közé egy magyar szempontból fontos elem is bekerült: közigazgatási alegységek szerveződhetnek a megalakítandó régiókon belül. Máté András képviselőházi frakcióvezető, a tervezetet szövegező testület RMDSZ-es tagja a Krónikának szerdán elmondta: az általa is megszavazott végső szövegjavaslatba bekerült egy olyan előírás, amely lehető teszi, hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerje a „hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését\" a megalakítandó közigazgatási régiókon belül.
A képviselő lapunknak elmondta, jelen állás szerint a majdan sarkalatos törvénnyel kialakítandó régiókban a megyék létrehozhatnak olyan alrégiókat, amelyek közigazgatási kompetenciákat is kaphatnak. Ez azt jelenti, hogy a Székelyföld vagy a Partium, de akár Máramaros vagy Dobrudzsa is alrégió lehet.
Kérdésünkre, hogy csak a jelenlegi megyehatárok tiszteletben tartásával alakulhatnak-e meg az alrégiók, Máté elmondta: egyelőre még azt sem tudni, hogy a régiók milyen határokkal alakulnak majd meg, azt, hogy milyen alrégiókra tesznek majd javaslatot, annak függvénye, hogy a majdani sarkalatos törvény mit ír majd elő. „Akkor dől majd el, hogy az alrégiók pontosan milyen részkompetenciákat vehetnek át a régióktól” – ecsetelte Máté.
Elmondta: az alrégiókról szóló cikkely kapcsán volt ellenállás a román politikusok részéről, de végül érvekkel sikerült meggyőzni őket.
Az alkotmánymódosító tervezetben megmaradt az a kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. Máté elmondta: ez annak ellenére történt meg, hogy a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács ennek törlését javasolta.
A tavaly júniusban elkészült első szövegváltozathoz képest az RMDSZ frakcióvezetője magyar szempontból előrelépésként értékelte a tervezet mostani formáját. Máté elmondta: a magyar nyelv regionális nyelvként való elismerését most sem sikerült belefoglalni az alaptörvénybe.
Alkotmánybírósághoz fordul a PDL
Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) közölte: alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat, mivel azok nem tartalmazzák a Traian Băsescu államfő által 2009-ben kiírt népszavazásban foglaltakat. Akkor a résztvevők nagy többsége az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérésre szavazott. A párt egyúttal azzal vádolta meg a kormányoldalt, hogy a módosítások révén uralma alá akarja hajtani az igazságszolgáltatást és védeni próbálja a bűnözőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!