Nem ellentétes az alaptörvénnyel az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a nyomozó szervek bírói jóváhagyással kikérjék az ügyfelek kommunikációs adatait a szolgáltatóktól.
2016. október 13., 17:142016. október 13., 17:14
Alkotmányosnak találta csütörtökön az alkotmánybíróság a személyi adatok kezeléséről szóló, úgynevezett „Nagy Testvér”-törvényt, amelyet hosszas viták után tavaly szeptemberben fogadott el a parlament. A 2015/235-ös számú jogszabályt azt követően fogadta el tavaly szeptember 7-én a szenátus, szeptember 24-én pedig döntéshozó kamaraként a képviselőház, hogy az alkotmánybíróság korábban három, hasonló törvényt is az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített, majd ezt követően az államfői hivatal a hírszerző szolgálatok közreműködésével dolgozott ki egy új jogszabályt, amelyről aztán májusban a parlamenti pártok is megállapodtak.
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvény megkönnyítette volna a titkos szolgálatok számára a polgárok számítógépes kommunikációjára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. A most alkotmányosnak talált jogszabály, amely ellen a tavalyi év végén emeltek alkotmányossági kifogást több per érintettjei, konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 2004/506-os jogszabályt módosítja.
A törvény egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb három évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket. Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat. Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló előző Nagy Testvér-törvényt tavaly január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által 2014 decemberében elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon.
A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavalyelőtt szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Viharos időjárásra figyelmeztető első- (sárga) és másodfokú (narancssárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Azok a diákok, akik szerdán nem tudtak 9 óráig megérkezni az érettségi szaknak megfelelő kötelező vizsgájára, 13 órától tehetik le a vizsgát – nyilatkozta Sorin Ion oktatási államtitkár az Edupedu.ro tanügyi szakportálnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!