
2009. január 15., 14:542009. január 15., 14:54
Az alkotmánybírósági döntés indoklása szerint a sürgősségi rendelet sérti a munkához, illetve a nyugdíjhoz való alapvető alkotmányos jogokat. A kormányrendelet kapcsán Ioan Muraru, a nép ügyvédje (ombudsman) kért alkotmányossági vizsgálatot a testülettől arra hivatkozva, hogy a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának tiltásával a jogszabály hatása gyakorlatilag kisajátításnak minősül. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy nincs jogsértés, mivel a dolgozni kívánó nyugdíjasok másképpen is kiegészíthetik jövedelmüket, például órabérrel, együttműködési szerződéssel, szerzőjogi szerződéssel, de elhelyezkednek a magánszférában is.
A kormány intézkedése főként orvosokat, beteggondozókat, tanárokat és színészeket érintett volna. Országszerte 600 orvos, 35 ezer beteggondozó, 6500 tanár dolgozik úgy, hogy nyugdíjba vonulása után is közalkalmazottként dolgozik.
Emil Boc miniszterelnök a taláros testület állásfoglalását követően bejelentette, kormánya tiszteletben tartja az ítéletet. „Tudomásul vettem a döntést. Annak ellenére, hogy nehéz megértenem, tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor továbbra is kitartok amellett, hogy nem a munkához való jogot korlátoztuk, hanem az állami pénzek elherdálását. Tudtam, hogy a döntést nem fogadja majd tapsvihar. A kormány eltökélt a luxusmértékű közalkalmazotti bérek, a luxusmértékű nyugdíjak elleni harc folytatásában, küzdünk azok ellen, akik feneketlen zsáknak tekintik a kölségvetést” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A miniszterelnök leszögezte: a kormány törvényt kezdeményez a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának megakadályozására, és sürgősségi eljárással terjeszti a parlament elé.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.