Akár a mostanihoz hasonló választási rendszer is lehet

Részleteket Fekete-Szabó nem kívánt elárulni. Fekete-Szabó azt azzal indokolta, hogy a koalíciós partnerrel arról állapodtak meg, hogy előbb mindkét alakulat megvizsgálja, melyik változat lenne a legjobb számára, majd hétfőn újra összeülnek tárgyalni, és akár az is elképzelhető, hogy megállapodnak, és döntés születhet a választási törvény módosításáról. Magánvéleményként ugyanakkor hozzátette: nem biztos, hogy hétfőn sikerül megállapodni. Mint elmondta, még ki kell dolgozni, hogy pontosan hány választókerület lesz, és hogy összesen hány képviselői és szenátori mandátumról dönthetnek a választópolgárok.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese az MTI-nek arról beszélt, akár áttörésnek is lehet nevezni a tárgyalásokat, ám hangsúlyozta, hogy „az ördög a részletekben rejlik”. Kifejtette, hogy egyszerre több kérdésről egyeztetnek, hiszen a választási rendszer mellett a választások időpontja is része lesz egy esetleges megállapodásnak, akárcsak a parlament jövőbeni létszáma is. A felek között az képezi a fő nézeteltérést, hogy míg a PDL tiszta egyéni választókerületes rendszert akar, a magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy az arányosság elvét is vegyék figyelembe, és ezért vegyes választási rendszert javasolt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden a román közszolgálati televízióban azonban már jelezte, hogy felmerült egy olyan változat, amely hasonlít a jelenlegi választási rendszerhez, vagyis kizárólag egyéni választókerületekben lehet mandátumokat nyerni, de azok elosztásánál figyelembe veszik az arányosság elvét úgy, hogy egyes második és harmadik helyezett jelöltek is bejutnak a törvényhozásba. Kelemen jelezte, hogy az RMDSZ hajlandó tárgyalni erről a változatról.

A kormánykoalíciót alkotó pártok emellett egyetértenek abban is, hogy a jövő év őszén összevonva, vagyis egy időben szervezzék meg az önkormányzati és a parlamenti választásokat. Az RMDSZ azonban csak a számára megfelelő választási rendszer biztosításával hajlandó elfogadni a két politikai megmérettetés összevonását, amit a PDL szorgalmazott. A tárgyalásoknak azért képezi részét a román parlament létszáma is, mert 2009-ben Traian Băsescu államfő által kiírt érvényes és eredményes népszavazáson a lakosság egyetértett azzal, hogy a parlament maximum 300 tagú legyen a jelenlegi 470 fős testület helyett. Az RMDSZ ezzel a javaslattal azért nem ért egyet, mert a törvényhozói létszámcsökkentés jelentős mértékben csökkentené a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletének erejét.