Akadémikusok féltik Románia területi épségét

A dokumentum szerzői szerint az utóbbi két évtizedben egy sor negatív jelenség – a globalizáció, a túlzásba vitt „politikai korrektségĆ, a történelem tendenciózus átírása, a nemzeti jelképek gyalázása, a termőföldek és az altalajkincsek eladása, az erdőirtás – ásta alá a románság nemzeti identitását, az ország szuverenitását.

Különösen aggasztónak nevezik a visszatérő regionalizációs kísérleteket és az „alkotmány előírásaiba ütköző, az európai integrációs tendenciákkal is ellentétes etnikai alapú autonóm enklávék” létrehozására irányuló próbálkozásokat. Az akadémikusok az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as „nagy egyesülés” közelgő centenáriumára is hivatkozva felhívást intéznek a román néphez és az állami hatóságokhoz, hogy lépjenek fel „a nemzeti identitás, Románia szuverenitása, nemzeti egysége és a jogállam stabilitása elleni támadások megelőzése, ellensúlyozása, illetve – amennyiben törvénysértés is történik – megbüntetése érdekében”.

A felhívást Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora, Gheorghe Păun matematikus és Victor Voicu orvos, nyugalmazott tábornok kezdeményezte, és az akadémia 84 rendes, levelező, illetve tiszteletbeli tagja írta alá. A felhívásról beszámoló jobboldali Hotnews.ro portál úgy értékelte, hogy az „erősen nacionalista hangvételű” dokumentumot aláíró akadémikusok a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) propagandáját vették át, amikor a korrupcióellenes tüntetések közepette Románia területi egységéért aggódnak.

A portál felidézte, hogy a PSD véleményformálói is azt hangoztatják, hogy a korrupcióellenes demonstrációk Románia szétszakítását eredményezhetik. Példaként Adrian Țuțuianut, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság elnökét idézte, aki szerint a bukaresti megmozdulások aggasztóan hasonlítanak a kijevi Majdan-tüntetésekhez, amelyek után Ukrajna szétszakítása következett.