Adrian Severin: nem lehetséges az etnikai alapú autonómia

Romániában „varázsigeként” használják a kulturális autonómia kifejezést, holott a tartalmát tekintve máris minden eleme megvalósult – vélekedett az EP-képviselő. Adrian Severin úgy véli: a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amelyet hosszas viták után végül nem fogadott el a parlament, pusztán összegyűjti és egybefogja a különböző jogszabályokban már meglévő jogokat, amelyek a kulturális autonómia tartalmát képezik.

A szociáldemokrata EP-képviselő szerint az autonómiatörekvések nem jellemzők a romániai magyar közösség egészére. „Ebből a szempontból az RMDSZ és más magyar politikai alakulatok vezetői kényelmetlen helyzetbe hozzák a magyarságot. Egyrészt azok, akik nem jönnek rá, hogy semmi nem tehető hozzá a már biztosított jogaikhoz, nyugtalanok; másrészt pedig azok, akik rádöbbennek, hogy kérni sem lehet többet – és ők vannak többen – boldogtalanok, mivel egy nem létező probléma részeiként tekintenek rájuk” - fogalmazott a politikus.

Autonómia: állam az államban

Severin leszögezte: a területi autonómia már létezik, a román alkotmány is biztosítja a közigazgatási autonómiát, csakhogy nem etnikai alapon. „Ha etnikai alapú autonómiát teremtenénk, akkor létrejönne az állam az államban, ilyesmit pedig senki nem fogad el sem Európában, az Európai Unióban, sem Európán kívül” - fejtegette. Az európai integráció minél szélesebb körű megvalósításával az Európai Unió – amely tulajdonképpen nemzetállamok szövetsége – egyidejűleg lenne föderáció, és a nemzetállamiság garanciája. „Ezzel pedig meghaladjuk a 19. századi történelmet, meghaladjuk a 20. századi történelmi megoldásokat is” - fogalmazott.

Megszűnik az etnikai politizálás

Az RMDSZ-ről szólva Severin úgy fogalmazott, hogy a szövetség politikusai azáltal, hogy együttműködtek a többi párttal, akikkel együtt kormányoztak, hozzájárultak a demokratikusabb, gazdagabb és főleg stabilabb Románia felépítéséhez. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ-nek három problémával kell szembesülnie. Az egyik a belső demokrácia deficitje, amelynek nyomán még a magyar közösségen belül is támadások érik. A másik ilyen probléma az, hogy egy idő után eltűnnek az etnikai jellegű kérdések, az etnikai pártok pedig fölöslegessé válnak, és ideológiai alapon csoportokra bomolva a nagy pártokkal kell majd társulniuk. „Harmadsorban pedig, és ez a legfontosabb, azt hiszem, túl sokat beszélünk az RMDSZ-ről vagy bármely másik magyar alakulatról” - fogalmazott Adrian Severin.

Az EP-képviselő azt is elmondta, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányban szándékában áll a magyar közösséget is megszólítani. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy az ideológiai alapon szerveződő román pártok nem dolgoztak ki egyértelmű, a a nemzeti kisebbségeknek szóló üzenetet. A magyarokat nem szervezeteiken keresztül kellene megszólítani, hanem közvetlenül. „Meggyőződésem, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megye vagy bukaresti magyarok közül sokan megértik: ma már nem gondolkodhatunk trianoni, Trianon utáni fogalmakban, sem a Trianon-tagadás mentén, hanem a 21. századnak, az egységes Európának megfelelően” - fogalmazott Adrian Severin.