A PDL nevet utoljára

A harmadik helyen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll 65 képviselővel, míg az RMDSZ-nek 22 képviselői hely jutott. A képviselőházban egyúttal a 18 hivatalosan elismert kisebbség is kapott egy-egy képviselői helyet. A szenátusban valamivel nagyobb a PDL előnye: 51 mandátumot szerzett, a PSD+PC 49-et, a PNL 28-at, az RMDSZ pedig kilencet, így az eddigiekhez képest eggyel csökkent a szövetség szenátorainak száma. A leadott szavazatok számát tekintve ugyanakkor valóban a PSD+PC végzett az élen, a hivatalos végeredmény szerint 33,09 százalékos arányban voksoltak rá, míg a szenátusi voksolás során 34,16 százalékkal lett az első. A PDL 32,36, illetve 33,57 percenttel a második, míg a harmadik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57, illetve 18,74, a negyedik pedig az RMDSZ 6,17, illetve 6,39 százalékkal. Csupán ez a négy párt jutott be a törvényhozásba, a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt 3,15, illetve 3,5 százalékot érte el, így most már bizonyos, hogy 18 év után kiszorul a parlamentből.

A PDL a PNL-re hajt

A szoros eredmény miatt továbbra is nyitott kérdés marad, hogy ki alakíthat kormányt. Bár Mircea Geoană PSD-elnök arra hivatkozva, hogy a PSD+PC végzett az élen, magának követeli a kormányrudat, Emil Boc, a PDL elnöke továbbra is a jobboldal győzelmét hangoztatja, rámutatva: pártja nyerte a választásokat. A kormányalakítási lehetőségekről szólva Boc leszögezte: a párt elsődleges opciója a jobboldal, ám semmilyen más lehetőséget sem vetnek el. Mint kifejtette, elsősorban a PNL-vel kívánnak koalícióra lépni, azt ugyanakkor nem kommentálta, hogy egyes PNL-vezetők – Bogdan Olteanu és Ludovic Orban – arról beszéltek, a liberális párt csak akkor hajlandó koalícióra lépni, ha megtarthatja a miniszterelnöki tisztséget.

Szövetségeseket keres a PSD is: Adrian Năstase, a párt országos tanácsának elnöke, korábbi miniszterelnök tegnap közölte, ugyan még senkivel sem kezdtek tárgyalásokat, mivel a pártot képviselő delegáció tagjait csak tegnap jelölték ki, minden parlamentbe jutott párttal egyeztetni kívánnak. Năstase cáfolta, hogy a PSD máris tárgyalásokat kezdett volna a PNL-vel. Azt sem erősítette meg, hogy a PSD mindenképpen Mircea Geoană kormányfői tisztségéhez köti a koalíciós együttműködést. „Az alkuk értelme éppen az, hogy sikerüljön kompromisszumokat kötni. Jelenleg nehéz megjósolni, mi lesz az eredmény” – mutatott rá Năstase. Mircea Geoană tegnap minden esetre az összes párthoz felhívást intézett, tárgyalásra hívva őket a mihamarabbi kormányalakítás érdekében. A pártelnök a német mintájú nagykoalíció lehetőségét sem zárta ki.

A liberálisok egyébként a jelek szerint komolyan gondolják, hogy megtarthatják a kormányfői tisztséget. Crin Antonescu, a párt alelnöke szerint két lehetséges variáns is van arra, hogy Călin Popescu-Tăriceanu pártelnök-kormányfő megtartsa posztját. „Tegyük fel, hogy Traian Băsescu államfő csábító ajánlatot tesz – ahhoz ugyanis, hogy a PNL ismét koalícióra lépjen a PDL-vel, igencsak nagy kísértés szükséges. Mi lehet nagyobb kísértés annál, hogy az új kormány ismét Tăriceanu irányításával álljon fel?” – tette fel a kérdést Antonescu, aki a PSD-vel való közös kormányzást is hasonló feltételhez kötné. Tăriceanu tegnap a pártvezetőség ülése után közölte: a PNL kizárólag akkor hajlandó koalíciót kötni, ha az új kormány a liberális párt gazdasági és politikai programja alapján kormányoz majd, ellenkező esetben akár az ellenzéki szerepet is vállalja.

Markó: egyeztetünk a liberálisokkal

Bár a mérleg nyelve szerep az RMDSZ helyett ezúttal a liberálisoknak jutott, a szövetségnek továbbra is esélye van a kormányszereplésre, mivel a PSD– PDL-nagykoalíció kivételével bármely más esetben kényelmes többséget tudna biztosítani a koalíció számára. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, közvetett vagy közvetlen módon már mindegyik párt jelezte, hogy koalíciót kötne a szövetséggel. Markó hozzátette, készek a továbbiakban is együttműködni a PNL-vel, amellyel eddig közösen, kisebbségben kormányoztak. Mint tegnap elmondta, már tárgyalt Tăriceanuval arról, hogy a két pártnak együtt kell működnie, és öszsze kell hangolnia álláspontját a tárgyalások során, azonban írásos megállapodásról nem esett szó.

Tăriceanu is arról beszélt, hogy partnerként működnek együtt az RMDSZ-szel. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető hasonlóképpen nyilatkozott, rámutatva ugyanakkor, a koalíció feltétele, hogy a többi párt mit tud támogatni az RMDSZ célkitűzései közül. Verestóy szerint egyébként az, hogy az RMDSZ a feltételezettnél jobb eredményt ért el, azt jelzi, hogy a szövetség a romániai magyarság reprezentatív képviselete. Az RMDSZ jó szerepléséhez tegnap Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő is gratulált. A miniszterelnök egyben örömét fejezte ki, hogy az RMDSZ – az előzetes adatok szerint – nemcsak megőrizni, de erősíteni is tudta pozícióit. A várható végeredmények alapján – áll a kommünikében – „joggal bízhat a romániai magyarság abban, hogy hatékony politikai képviselettel rendelkezik majd a következő négy évben is Romániában”.

A külföldön élő román állampolgárok többségének voksait egyébként a PDL gyűjtötte össze: az összesen leadott 24 000 szavazatból 10 900 vokssal 46,46 százalékot szerzett, második a PNL 5517, harmadik a PSD+PC 13,23, negyedig a Nagy-Románia Párt 7,49, míg ötödik az RMDSZ 5,11 százalékkal.