A PDL a Guşă-szobor mellett?

Az RMDSZ színeiben EP-képviselői mandátumot szerzett Tőkés László kezdeményezése egy szlovén képviselőtársa, Milan Zver javaslatához kapcsolódott, aki arról tájékoztatta a kongresszus résztvevőit, hogy a szlovén államfő állami kitüntetésben részesítette a volt kommunista nómenklatúra egyik tagját.

Ennek nyomán a volt kommunista blokk EU-hoz csatlakozott országainak EP-képviselői közül többen csatlakoztak egy olyan határozati javaslathoz, amelyben az EPP – az Európai Parlament tavaly év végi, a kommunizmus bűneit elítélő határozatát erősítve, a kommunista múlt továbbélését megakadályozandó – elítéli a kommunista önkényuralmi jelvények újbóli használatát, és a kommunista diktátorok emléke előtt való hódolást.

Tőkés László javaslatára a határozattervezet eredetileg a Scorniceşti-ben felállítandó Ceauşescu-szobor és a marosvásárhelyi Guşă-szobor felállításának tervét is elítélte volna. Tőkés ugyanakkor már Bukarestben értesült arról, hogy Marian-Jean Marinescu döntése nyomán a szövegből kiiktatták a szobrok ellen tiltakozó bekezdést.

Tőkés László ezért levélben fordult Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt újraválasztott elnökéhez, illetve Joseph Daul néppárti frakcióvezetőhöz. „Természetszerűleg vetődik fel a kérdés: Marinescu úr ekképpen kívánja támogatni a diktátor és tábornoka kultuszát?” – áll a levélben. „Félreérthetetlen magyarellenes provokációként kell tekintenünk a Guşă-szobor felállítására, és aggodalmunknak adunk hangot, hogy ismét magyarellenes agressziót szít a szobor felállításának ügye” – figyelmeztet a volt egyházfő.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kéri a Néppárt vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek lépéseket a román néppárti delegációnál és a nemrégiben újraválasztott Traian Băsescu elnöknél, hogy a két véreskezű kommunista vezetőnek ne állíthassanak szobrot. A lapunk által telefonon elért Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke pontosítani kívánta az EPP kongresszusán kialakult helyzetet.

Mint mondotta, a bizottsági ülésen valóban felmerült mind a Ceauşescu-, mind a Guşă-szobor felállításának elítélési lehetősége, azonban a jelenlévő tagok arról döntöttek, hogy egyetlen nevet sem emelnek ki, hanem általánosan minden, a múlt rendszerre emlékeztető jelképre utalnak. „Végül egy általános nyilatkozat született, amit a plénum el is fogadott” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy egy nyilatkozat elfogadása mennyit nyomhat a latban, amikor a Guşă-szobor felállításának megakadályozásáról van szó, Borbély úgy vélte, hogy hivatkozási alapnak jól szolgálhat.

„Ezt az elvi határozatot nem egy uniós intézmény hozta, hanem egy párt, amely azonban mégiscsak az Európai Parlament legnagyobb politikai alakulata. Ezt pedig nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni” – hangsúlyozta Borbély.

Az EPP bonni kongresszusán egyébként újraválasztották a belga Wilfried Martenst az alakulat elnökévé, illetve Orbán Viktort a párt alelnökévé.