A nemzetbiztonsági stratégia elfogadását sürgeti Bãsescu

Új nemzetbiztonsági törvénykezés kidolgozása szükséges, amely egyaránt megfelel a NATO- és az EU-tagság követelményeinek – jelentette ki tegnap Traian Bãsescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) idei első ülését követően. Az államelnök által említett nemzetbiztonsági stratégia megnevezi az ország számára legveszélyesebb tényezőket: a terrorizmust, a tömegpusztító fegyverek használatát, valamint a regionális konfliktusokat.
A nemzetbiztonsági stratégiába foglalt irányelvek az állami hivatalok fejlődésére is vonatkoznak; az elnök említése szerint a korrupcióellenes küzdelmet, a központi és helyi hatóságok, illetve az igazságszolgáltatás hatékonyabb működését tűzték ki célul. Bãsescu ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy 2007-től Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, emiatt a NATO-elkötelezettség mellett az EU biztonságpolitikájához is megfelelően kell viszonyulni.
A CSAT tegnapi ülésén azt is eldöntötték, hogy a törvénycsomagot harminc napon belül véglegesítik, parlamenti vitára bocsátják. Az államfő ugyanis kizártnak tartja, hogy a kormány felelősséget vállaljon a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabálycsomagért, szerinte ugyanis nagyon fontos rendelkezésekről van szó, amelyeket a parlamentnek meg kell vitatnia. A stratégia hat törvényt foglal magában: A nemzeti védelem törvényét, A hírszerzésre, kémelhárításra és biztonságra vonatkozó törvényt, A vészhelyzetek kezelésének törvényét, a Külügyi Hírszerzési Szolgálat (SIE) és a Román Hírszerzési Szolgálat (SRI) működésének új kerettörvényét, valamint a titkosszolgálati alkalmazott státusának jogszabályát.
Az államfő – a napokban felröppent híreszteléseknek ellentmondva – leszögezte, a SRI és a SIE jogilag nem válik a civil szféra részévé, de alkalmazottjaik közhivatalnokok lesznek. Bãsescu ezt a besorolást korszerűsítő megoldásnak tartja, hiszen a nyugalmazott alkalmazottak ezek után a közalkalmazotti státusnak megfelelő ellátásban részesülnek. Ez a jogi besorolás megelőzne olyan eseteket, amilyenek 1989 előtti titkosszolgálati alkalmazottakkal történtek, amikor a hírszerzésben dolgozók 80 százalékát tartalékosnak minősítették, és felbontották munkaszerződésüket.
Bãsescu tegnap azt is leszögezte, hogy a SRI és a SIE vezetőit az alkotmányos előírásoknak megfelelően államfői ajánlás alapján a parlamentnek kell majd elfogadnia. Hozzátette, miközben a többi titkosszolgálat kinevezése politikai döntés, addig a két legfontosabb testület esetében ez az egyetlen megoldás.
A CSAT-ülés után az államfő azt is elmondta, hogy a tavalyi év folyamán 2373 személy telefonbeszélgetését hallgatták le a titkosszolgálatok, akik összesen 6370 telefonkészüléket tartottak folyamatos megfigyelés alatt. Az államfő azonban leszögezte, nem szórakozásból hallgatták le a 80 százalékban külföldi állampolgárok beszélgetéseit, hanem csakis olyan esetekben tartották fontosnak ezt a lépést, amikor úgy ítélték meg, hogy az illető veszélybe sodorhatja a nemzetbiztonságot, vagy felmerült a terrorizmus vádja. Mint mondta, több esetben is beszélgetések rögzítése vezetett oda, hogy külföldieket kitoloncoltak Romániából.
Az államelnök fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem ért egyet Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő azon kérésével, miszerint nyilvánosságra kellene hozni a védelmi tanács telefonlehallgatásokra vonatkozó határozatait. Hozzátette: nem szabad precedenst teremteni a hasonló titkosszolgálati határozatok nyilvánosságra hozatalában. Kifejtette azonban, hogy ha az ügyekben megkeresett ügyészségek vagy bíróságok fogják kérni a lehallgatási határozatokat, akkor a rendelkezésükre fogják azokat bocsátani.