2010. április 20., 17:192010. április 20., 17:19
Mielőtt azonban bevonultak volna a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokra, Băsescu úgy vélekedett, a kormány által vállalt intézkedések nehezen gyakorlatba ültethetőek, bátrak, de ezzel egyidőben szükségesek, hiszen a költségvetési kiadások visszaszorítására irányulnak, illetve azt célozzák meg, hogy csökkenjenek a különböző társadalmi osztályok közötti különbségek.
„Azért tartottam fontosnak a megbeszélést, hogy egyrészt egyeztessünk a válságból való kilábalás folyamatának felgyorsításáról, ugyanakkor el kell érnünk, hogy Romániának ne kelljen kölcsönökből élnie. Azt, hogy ilyen helyzetekben mik történhetnek, láttuk tőlünk délebbre” – fogalmazott az államelnök, utalva a Görögországban történtekre.
Mint hangsúlyozta, fontos számára, hogy tudja, milyen intézkedésekkel készül a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére. Szerinte jelen pillanatban túl sokan részesülnek különböző szociális segélyekben, sokan közülük jogtalanul. Ugyanakkor az államfő arra is kíváncsi volt, hogy a kormány milyen stratégiát dolgozott ki az európai uniós pénzek minél hatékonyabb lehívására, főként a kohéziós és mezőgazdasági alapok esetében.
Véleményt várt továbbá a miniszterektől az alkotmánymódosítást illetően, illetve a decentralizációs folyamat kapcsán. Ez utóbbit illetően elmondta, a kampányban hangoztatott decentralizáció a valóságban nem jelenik meg, a folyamat - a beígértekkel ellentétben - nem gyorsult fel.
Válaszként Emil Boc kormányfő arról tájékoztatta az államelnököt, hogy 2008. decemberétől 2010. februárjáig a személyzettel járó költségeket 16 százalékkal sikerült visszaszorítani. Mint hangsúlyozta, ha az előző kormány politikáját folytatták volna, akkor a költségvetési hiány 2009-ben elérte volna a 12 százalékot, idén pedig már 17 százalék lenne.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által szorgalmazott, a hazai nyugdíjrendszer átalakítását előíró új nyugdíjtörvény-tervezet elfogadását sürgette Emil Boc miniszterelnök tegnap a szenátusban. Mint hangsúlyozta, a kormány egységesíteni akarja a nyugdíjrendszert úgy, hogy megszüntetné a kiemelt öregségi járandóságokat. Mint ismeretes, ezt az intézkedést az IMF fogalmazta meg egyik feltételként a Románia által tavaly márciusban megkötött, csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú hitelmegállapodás keretében. Emil Boc elmondta, hogy a jogszabálytervezet elfogadása azért szükséges, mert a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem tartható fenn. Arról biztosította a szenátorokat, hogy a kiemelt nyugdíjak újraszámolása következtében csak a 3 ezer lej fölötti nyugdíjak értéke fog csökkenni, az ennél kisebb járandóságokat az újraszámolás nem érinti. A kormányfő közölte, hogy több mint 180 ezer kiemelt nyugdíjas van összesen az országban, egy részük szerinte „igazságtalanul” magas nyugdíjat kap. Példaként említette, hogy a román állam az összes nyugdíjasnak mindössze a 0,14 százalékát kitevő 8342 személy öregségi járandóságára 120 millió eurót költ, amiből 60 ezer átlagnyugdíjat lehetne finanszírozni. A kiemelt nyugdíjak egy része eléri a havi 8500 eurót, míg a legalacsonyabb nyugdíj értéke 85 euró. A szenátus után a képviselőháznak is döntenie kell a törvénytervezet sorsáról. |
Leszögezte, az általa vezetett kabinet folytatja a humán erőforrással járó kiadások visszaszorítását, olyan mértékben, hogy ezek a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 8,7 százalékára rúgjanak, miközben jelen pillanatban elérik a 9,4 százalékot. Biztosította ugyanakkor az államfőt arról, hogy a kormány tagjai foglalkoznak az európai uniós pénzalapok minél hatékonyabb lehívásával, rámutatott azonban, hogy a folyamat nagyban függ a hatóságok forrásvonzási képességeitől.
Traian Băsescu államfő arra szólította fel a kormányt, hogy mielőbb törlessze a vállalkozók felé felhalmozott adósságait – mutatott rá az esti órákban kiadott közleményében az államelnöki hivatal. Az államfő szorgalmazta, hogy a kabinet mielőbb valósítsa meg az adóügyi konszolidációt, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a válságból való kilábalásnak prioritásnak kell maradnia. Sürgette a beruházásokat, illetve az európai uniós pénzek lehívását.
„A tárgyalás során Románia államfője biztosította a kormány tagjait arról, hogy a közpolitikák gyakorlatba ültetésekor a kabinet partnere lesz” – mutat rá a közlemény. Az elnök egyúttal leszögezte: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a hét százalékot, és rámutatott: az IMF-megállapodásban rögzített 5 százalékos közalkalmazotti leépítés nem elegendő. Sürgette egyúttal az adókedvezmények eltörlését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok