A volt külügyminiszter szerint az ukrán iskolák „elnyelik” az ott működő román osztályokat

A nagykövetség szerint a 2017-es oktatási törvényben előirányzott átszervezésekre nem februártól, hanem szeptember elsejétől kezdődően kerül sor, de az sem jár iskolabezárásokkal. Az ukrajnai oktatási reformnak az a célja, hogy minőségi szakképzést nyújtson a középiskolásoknak az európai norma szerinti, 12 osztályos oktatásra való áttérés során, Ukrajna pedig a továbbiakban is folyamatosan biztosítja a kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatását – állította a bukaresti ukrán nagykövetség.

Titus Corlăţean kedden maga is Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésén elhangzott nyilvános bírálatát a nagykövetség megalapozatlannak nevezte. Rámutatott: a strasbourgi felszólalások 30 másodperces, vagy 3 perces időkorlátai nem tették lehetővé, hogy kifejtse, de a román líceumok bezárásáról szóló információnak a Csernyivci megyei tanács 2025. október 15-i, 2026-ra vonatkozó beiskolázási határozata volt az alapja, amely mindössze 4 önálló román tannyelvű líceumot irányoz elő a meglévő 32-ből.

Elismerte: a dokumentum további 9 vegyes középiskolát is előirányoz, de szerinte világos annak perspektívája, hogy az ukrán iskolák „elnyelik” az ott működő román osztályokat. A volt külügyminiszter felidézte, hogy Ukrajnának a kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozására irányuló politikája nem újkeletű, és csak erősödött a háború kezdete óta, azt a benyomást keltve, hogy az orosz-ukrán konfliktus foglyul ejtette a többi kisebbséget is.

Corlăţean szerint a nemzetközi nyomás és a kétoldalú jelzések dacára, Kijev legfeljebb részlegesen tett eleget a Velencei Bizottság ajánlásában is lefektetett elvárásoknak, 2021-ben pedig olyan törvénymódosítást fogadott el, amely újabb akadályokat gördített a kisebbségek nyelvén oktató iskolák megszervezése és működtetése útjába, nevezetesen megemelték a kisebbségi nyelv oktatásához minimálisan szükséges gyereklétszámot.

másrészt Ukrajnától is elvárható, hogy a kölcsönösség elvén viszonyuljon a területén élő kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatásához egy olyan állam – Románia – esetében, amelytől a kritikus ügyekben mindig feltétlen támogatást kapott.

Titus Corlăţean megjegyezte: ha majd egyszer Ukrajna uniós csatlakozását kell ratifikálni, akkor – a bukaresti törvényhozás addig még „komplikáltabbá” váló összetételét figyelembe véve – aligha fognak eltekinteni a csatlakozás politikai kritériumainak teljesítésétől – számolt be róla az MTI.