Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt bukaresti külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
2026. február 03., 21:132026. február 03., 21:13
Ukrajna bukaresti nagykövetsége megalapozatlan bírálatnak neveztem kedden Corlăţean azon állítását, hogy februártól kezdődően Csernyivci megyében 28 román tannyelvű líceumot fognak felszámolni a létező 32-ből. A külképviselet közösségi oldalán megjelent közlemény szerint
A nagykövetség szerint a 2017-es oktatási törvényben előirányzott átszervezésekre nem februártól, hanem szeptember elsejétől kezdődően kerül sor, de az sem jár iskolabezárásokkal. Az ukrajnai oktatási reformnak az a célja, hogy minőségi szakképzést nyújtson a középiskolásoknak az európai norma szerinti, 12 osztályos oktatásra való áttérés során, Ukrajna pedig a továbbiakban is folyamatosan biztosítja a kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatását – állította a bukaresti ukrán nagykövetség.
Titus Corlăţean kedden maga is Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésén elhangzott nyilvános bírálatát a nagykövetség megalapozatlannak nevezte. Rámutatott: a strasbourgi felszólalások 30 másodperces, vagy 3 perces időkorlátai nem tették lehetővé, hogy kifejtse, de a román líceumok bezárásáról szóló információnak a Csernyivci megyei tanács 2025. október 15-i, 2026-ra vonatkozó beiskolázási határozata volt az alapja, amely mindössze 4 önálló román tannyelvű líceumot irányoz elő a meglévő 32-ből.
Elismerte: a dokumentum további 9 vegyes középiskolát is előirányoz, de szerinte világos annak perspektívája, hogy az ukrán iskolák „elnyelik” az ott működő román osztályokat. A volt külügyminiszter felidézte, hogy Ukrajnának a kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozására irányuló politikája nem újkeletű, és csak erősödött a háború kezdete óta, azt a benyomást keltve, hogy az orosz-ukrán konfliktus foglyul ejtette a többi kisebbséget is.
Corlăţean szerint a nemzetközi nyomás és a kétoldalú jelzések dacára, Kijev legfeljebb részlegesen tett eleget a Velencei Bizottság ajánlásában is lefektetett elvárásoknak, 2021-ben pedig olyan törvénymódosítást fogadott el, amely újabb akadályokat gördített a kisebbségek nyelvén oktató iskolák megszervezése és működtetése útjába, nevezetesen megemelték a kisebbségi nyelv oktatásához minimálisan szükséges gyereklétszámot.
másrészt Ukrajnától is elvárható, hogy a kölcsönösség elvén viszonyuljon a területén élő kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatásához egy olyan állam – Románia – esetében, amelytől a kritikus ügyekben mindig feltétlen támogatást kapott.
Titus Corlăţean megjegyezte: ha majd egyszer Ukrajna uniós csatlakozását kell ratifikálni, akkor – a bukaresti törvényhozás addig még „komplikáltabbá” váló összetételét figyelembe véve – aligha fognak eltekinteni a csatlakozás politikai kritériumainak teljesítésétől – számolt be róla az MTI.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Máramaros megyei DIICOT ügyészei ismeretlen tettes ellen indítottak büntetőeljárást szervezett bűnözői csoport létrehozása, valamint különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanúja miatt, miután egy romániai üzletasszony feljelentést tett.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Megtámadta az alkotmánybíróságon Renate Weber ombudsman azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely előírja, hogy 2026. február 1-jétől a munkáltatók viselik az ötnapos betegszabadság költségeit, az első napot pedig nem fizetik.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
Benyújtotta nyugdíjazási kérelmét a „Lia hívott” mondatáról elhíresült Ionela Tudor bírónő. Az 51 éves bírónő jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási perekkel foglalkozó osztályát vezeti, illetve az intézmény alelnöki tisztségét is betölti.
Árnyalta kijelentéseit a Bákó megyei Klézse polgármestere, Petru Iștoc, aki a napokban a dolgozni nem akaró, segélyből élő emberek kapcsán úgy fogalmazott: aki nem dolgozik, nem érdemli meg, hogy éljen.
Folytatódott a bukaresti parlamentben a magukat szuverenistának nevező, szélsőséges erők átrendeződése.
Bár a kormány a 9,3 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében elvileg befagyasztotta a nyugdíjak összegét, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai mégis nőttek az elmúlt egy évben.
Nagy többséggel szavazott bizalmat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetése Ilie Bolojan pártelnök-miniszterelnöknek hétfő este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!