
Fotó: Barabás Ákos
Románia lakóinak többsége úgy véli: országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja – derült ki egy hétfőn ismertetett felmérésből.
2021. március 22., 14:522021. március 22., 14:52
2021. március 22., 15:202021. március 22., 15:20
A Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérést az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet készítette március első két hetében, amelyhez a román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítványtól szerzett pénzügyi támogatást.
A válaszadók csaknem kétharmada szerint Romániának inkább előnye, mintsem hátránya származott az Európai Unióhoz történt csatlakozásból, másfelől 64 százalékuk vélekedik úgy, hogy Romániának ki kell állnia nemzeti érdekei mellett, ha vitába kerül az EU-val, akkor is, ha ezzel kizárását kockáztatja, míg kevesebb mint 32 százalékuk gondolja úgy, hogy Romániának nemzeti érdekei feladása árán is be kell tartania az unió szabályait.
Ami az ország védelmét illeti, a megkérdezettek kétharmada bízik abban, hogy a NATO megvédi Romániát egy külső támadás esetén, több mint 29 százalékuk viszont attól tart: szövetségesei sorsára hagynák az országot. Mindazonáltal több mint 75 százalék azok aránya, akik szerint egy külső agresszió esetén hasznára válhat Romániának, hogy területén amerikai katonai támaszpontok vannak.
A megkérdezettek csaknem 62 százaléka vélte úgy, hogy a történelem folyamán Oroszország főleg ártott Romániának, 32 százalékuk szerint inkább segítette az országot. Ezzel szemben a nyugati országok a megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg segítettek – és csak 19 százalékuk szerint ártottak – Romániának az idők során.
Az INSCOP három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel készült felmérése a Magyarországgal – és más országokkal – kapcsolatos közvélekedést is mérte: ennek eredményeit a következő napokban teszi közzé az intézet.
Hétfőn késő este megkezdődött a kétkamarás bukaresti parlament ülése, napirendjén az Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányról szóló szavazással.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ feloszlatására irányuló kérelmeket nyújtott be egy brassói férfi a bukaresti bírósághoz.
Bár Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kész megvizsgálni az AUR által szorgalmazott gazdasági intézkedéseket, George Simion szerint pártja egyelőre nem támogatja az új kabinet beiktatását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem szavaz bizalmat az Adrian Veştea kijelölt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vezette kormánynak – jelentette be George Simion, az AUR elnöke.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
Nicuşor Dan leváltásának szükségességét vetette fel Ludovic Orban volt nemzeti liberális párti miniszterelnök.
Hétfő késő estére már le is tudhatják az Adrian Veştea kijelölt kormányfő által összeállított kormányról szóló bizalmi szavazást a parlamentben.
Elkezdődött hétfőn az országos képességfelmérő vizsga, amelyre több mint 148 ezer nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott fel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a felmérőt 2956 vizsgaközpontban szervezik meg.
A Nemzeti Liberális Pártban (PNL) Adrian Veștea a leggyengébb láncszem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a párt elnöke a kijelölt miniszterelnökről.
Bár Adrian Veștea kijelölt minisztereln9k, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vasárnap este beterjesztette leendő kormánya névsorát, továbbra sincs sok esély arra, hogy a parlament bizalmat szavazzon neki.
szóljon hozzá!