Fotó: Gov.ro
A megyei tanácsok (közgyűlések) elnökeinek közvetlen megválasztásáról hozott sürgősségi rendeletet hétfői ülésén a román kormány.
2019. június 03., 17:252019. június 03., 17:25
2019. június 03., 18:122019. június 03., 18:12
Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök szerint kormánya megértette a választók üzenetét, miszerint nagyobb szerepet akarnak kapni az életüket befolyásoló döntéseket hozó tisztségviselők megválasztásába. A kormányfő kifejtette: a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásához történő visszatérés növeli legitimitásukat, és a választói akaratot nem írhatja többé felül a pártok közti háttéralku.
Klaus Johannis jobboldali államfő szerint a kormány semmit nem értett a múlt vasárnapi voksokból, ha továbbra is visszaél a sürgősségi kormányrendeletekkel, önös politikai érdekei szerint avatkozva be a választójogba. Az elnök úgy értékelte:
a kormány pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztségben lévő megyei „báróinak” újraválasztását próbálja megkönnyíteni, akik megijedtek a múlt heti választási kudarctól.
Johannis szerint a megyéknek nincs olyan sajátos identitása, mint a településeknek, az alkotmány sem említi a közigazgatási egységek között, ezért
Ha pedig a PSD-t valóban foglalkoztatná az önkormányzati választási rendszer kijavítása, akkor támogatnia kellene a kétfordulós polgármester-választáshoz történő visszatérést – kommentálta a kormány döntését szóvivőjén keresztül Johannis.
Romániában 2008-ban és 2012-ben is közvetlenül választották a megyei tanácselnököt, majd 2016-ban visszatértek a korábbi közvetetett rendszerhez, amikor a közgyűlés tagjai utólag választottak egymás közül elnököt.
Romániában az önkormányzati választás egyfordulós, így minden közigazgatási egységben a legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt kerül a községháza, városháza vagy megyei tanács élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!