A koldusokat és az adakozókat is büntetné egy PDL-képviselő tervezete

Ismét célkeresztbe kerültek Romániában a koldusok: Ştefan Pirpiliu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője a kéregetőket börtönnel, az adakozókat pedig pénzbírsággal sújtaná. A kormánypárti honatya törvénytervezete szerint a koldulás bűncselekménynek minősül, a kéregetők pedig hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, míg a nekik adakozók 300 és 600 lej közötti pénzbírsággal sújthatók; a koldulással szerzett pénzt a hatóságok elkoboznák.

A PDL-képviselő tervezete jelenleg a szenátus napirendjén szerepel, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház. A kezdeményezést máris kifogásolta a Romániai Emberjog-védő Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH), amelynek ügyvezető igazgatója, Diana Hatneanu szerint a koldulás betiltása nem oldaná meg a jelenség lényegét. Hatneanu tegnap az RFI rádiónak úgy nyilatkozott: a tervezet nem büntetné az igazi felelősöket, mivel nem tér ki azokra a személyekre, akik üzletszerűen kihasználják a koldusokat, másrészt pedig azoknak a személyeknek a helyzetét sem rendezi, akik koldulni kényszerülnek.

„Semmit nem oldunk meg azzal, ha új meg új bírságokat vezetünk be, de képtelenek vagyunk minden egyes törvényszegést büntetni és a büntetésnek érvényt szerezni. Románia pedig e két feltétel teljesítésével rosszul áll” – mondta az APADOR-CH vezetője. Hangsúlyozta: a büntető törvénykönyvből korábban éppen azért törölték a koldulás bűncselekményét, mivel nem sikerült lényegileg megoldani a problémát.

Pirpiliu javaslata amúgy nem az első e téren. Nicolae Păun, a hazai roma kisebbség parlamenti képviselője néhány hónappal ezelőtt ugyancsak a kéregetés teljes mértékű betiltását kezdeményezte: koldulásért 500 lejig terjedő pénzbírságot javasolt, három büntetés kifizetésének elmulasztása esetén pedig kötelező közmunkát ajánlott a büntetettek számára. Sőt Păun megvonná a kéregetés közben tetten ért testi fogyatékosoktól a szociális segélyt, továbbá öttől 15 évig terjedő szabadságvesztést javasol azok ellen, akik kiskorúakat vagy fogyatékosokat kényszerítenek koldulásra; ezektől a személyektől egyúttal a szülői felelősséget is megvonnák, ha gyermeküket tették ki az utcára koldulni.

Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere újszerűnek tartja a koldulás visszaszorítása érdekében benyújtott legfrissebb törvénytervezetet, amely szerinte azért ültethető gyakorlatba nehezen, hogy az adakozókat sújtanák pénzbírsággal. Az elöljáró lapunknak elmondta, a jelenséget viszsza kell szorítani, azonban a koldusok fogva tartásának költsége nem lenne arányos az általuk összekalapolt öszszeggel. Csíkszeredában az egyházakkal, civil szervezetekkel és a rendőrséggel együttműködve próbálta az önkormányzat elejét venni a koldulásnak, elsősorban azáltal, hogy tudatosították a jóhiszemű adakozókkal: ha szervezettebb formában jótékonykodnak, nagyobb hozadéka van a segítségüknek.

Emellett kiskorú kéregetők esetében megpróbálták azonosítani és felelősségre vonni a szülőket. „Nem mondom, hogy sikerült teljes mértékben visszaszorítani a koldulást Csíkszeredában, de annyira nem burjánzott el, mint például olyan nagyvárosokban, ahol szervezett formában történik a kéregetés, gyakran gyerekek, fogyatékosok bevonásával. Ilyen esetekben talán működne a törvény, azonban csakis akkor, ha megfelelően kidolgozzák” – szögezte le az elöljáró. Nem tartja a legjobb megoldásnak Pirpiliu javaslatát Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere sem. A bihari megyeszékhelyen 2009 óta folyik a koldulásellenes kampány, de az sokkal enyhébb, mint a törvénytervezet: az elöljáró elmondása szerint csak az agresszív kéregetőket bírságolják.

„Amíg valaki nem kéreget zavaróan, rámenősen, mindenkinek szíve joga eldönteni, adakozik-e – nyilatkozta a Krónikának Bolojan. – Nem bírságoljuk meg az idős bácsit, aki a templomajtóban kéreget. Azokat viszont, akik az útkereszteződésben akadályozzák a forgalmat, fenyegetik vagy szidják az embereket, ha nem adnak pénzt, a helyi rendőrség megbünteti.”

A polgármester szerint Nagyváradon túlságosan elterjedt volt az agresszív kéregetés, ám az önkormányzat „A pénzed nem segít rajtuk” szlogenű kampányával sikerült gátat vetni ennek a jelenségnek. A kampány elsődleges célja nem a bírságolás, hanem az, hogy az embereknek elvegye a kedvét attól, hogy kéregetésből éljenek.

„A mostani kezdeményezéssel annyit érnénk el, hogy megtelnének a börtönök koldusokkal, vagy megtöltenénk a schengeni övezetet velük” – véli a liberális elöljáró, hozzátéve: mióta a helyi rendőrség rendszeresen ellenőrzi, bírságolja a kéregetőket, illetve – mivel túlnyomó többségük nem váradi – hazaküldi őket, a város utcáin kevesebben koldulnak agresszív módszerekkel. Azoktól a nagyváradiaktól pedig, akiket többször kaptak kolduláson, helyi tanácsi határozat alapján megvonják a szociális segélyt. Már korábban hadat üzent a kéregetésnek a kolozsvári önkormányzat is, amely „Ne bátorítsd a koldulást! Tudod, hogy egy koldus megkeresi a fizetésed kétszeresét?” feliratú szórólapokkal igyekezett elvenni a kincses város lakosainak kedvét az adakozástól.

Eközben a rendőrség sűrűn rendezett razziák során megbírságolja, majd vonatra ülteti a kolduláson ért személyeket, akiknek többsége más településről érkezik Kolozsvárra. Előfordult, hogy a polgármesteri hivatal az adakozó kedvűek „elrettentésére” nyilvánosságra hozta, hogy az egyik lefülelt koldus néhány óra alatt 500 lejt kalapolt össze.