A DNA-t bírálta Băsescu

A DNA létrehozásában elnöki mandátuma idején oroszlánrészt vállaló Băsescu a B1 hírtévének adott interjúban kijelentette: tavaly novemberben véget ért mandátuma után rossz irányba indult el az ügyészség, ugyanis pusztán feljelentés alapján egyre több embert vesz őrizetbe, és ezzel megfosztja a gyanúsítottakat a védekezés lehetőségétől. Băsescu kifogásolta, hogy a feljelentések szinte bizonyítékerejűvé váltak, és szorgalmazta az ügyészek és bírák felelősségre vonhatóságát.

Az utóbbi hónapokban több, a volt államfőhöz közel álló személy került az ügyészek látókörébe, így például Elena Udrea volt regionális fejlesztési miniszter és Radu Pricop ügyvéd, Băsescu veje. Traian Băsescu hangsúlyozta: nem a személyes érintettség miatt bírálja az ügyészeket, hanem azért, mert elnöki mandátuma után megváltozott a munkamódszerük, és szerinte visszaélnek az előzetes letartóztatás intézményével.

Az ügyészeket tette felelőssé azért is, hogy már a nyomozási szakaszban nyilvánosságra kerülnek részletek a vizsgálatokról, és szerinte ezzel nyomás alá helyezik a bírákat, akik azután a közvéleménytől tartva, nagyobb hitelt adnak az ügyészség állításainak.

Mint mondta, az ő mandátuma idején a DNA nem így dolgozott, akkor úgy ítéltek el számos politikust jogerősen, hogy nem kerültek előzetes letartóztatásba, és biztosítva volt számukra a védekezés lehetősége. Hangsúlyozta: „a DNA működésében még számos hiba van – tíz évig tartó két elnöki mandátuma idején sem volt tökéletes –, és sokat kell még tenni ezek kiigazításáért”.

„Az én mandátumom idején az ügyészek lépésről lépésre dolgoztak, a feljelentések ritkák voltak, az aktába pedig bekerültek olyan elemek is, amelyek a gyanúsított számára voltak kedvezőek. A mostani igazságszolgáltatásra rettenetes nyomás nehezedik, őrizetbe vett gyanúsítottakat úgy visznek megbilincselve a legfelsőbb bíróságra, hogy közben újságírók hada kíséri őket, és az ügy részletei már kiszivárogtak” – mondta Băsescu, aki szerint a vádhatóság hisztériát kelt a közvéleményben.

Úgy vélte, semmi esélye nincs a védekezésre egy olyan gyanúsítottnak, akinek a nyakán van a DNA, a titkosszolgálat, a számvevőszék, a média, és ezzel párhuzamosan a feljelentés majdnem bizonyítékerejűvé vált.

„Én nem ilyen típusú igazságszolgáltatásért küzdöttem, és nincs magyarázatom arra, hogy miért mentek el a dolgok ebbe az irányba” – fogalmazott. Bírálta a legfelsőbb bíróság elnökét is, aki korábban kijelentette, hogy az általa vezetett intézmény partnere lesz a DNA-nak. „Ilyen körülmények között milyen védekezési lehetősége van egy gyanúsítottnak?” – tette fel a kérdést Băsescu.

A volt államfő nem zárta ki annak a veszélyét, hogy így igazságtalanul is elítélnek embereket. Szerinte a bírák feladata visszafogni az ügyészség vitatható eljárásait. Ugyanakkor elismerte, hogy voltak olyan esetek is, amelyekben jogosan vettek őrizetbe gyanúsítottakat, például olyanokat, akik bizonyítékot semmisítettek meg.

Azzal vádolta meg a DNA és a legfelsőbb bíróság vezetőit, hogy versenyt űznek abból, hogy minél több politikus „skalpját” szerezzék meg, mert abban érdekeltek, hogy újabb mandátummal bízza meg őket az államelnök.

Arra biztatott mindenkit, aki úgy érzi, hogy vele szemben az ügyészek törvénytelenül jártak el, hogy forduljon jóvátételért a strasbourgi emberjogi bírósághoz. Hozzátette: túl magas az a 10 százalék, amilyen arányban a DNA által megvádolt személyek esetében utólagos felmentő ítéletek születnek. „Képzeljék el, a DNA jelenleg négyezer ügyben vizsgálódik, ha minden ügyben legalább egy embert megvádolnak, akkor az már 400 felmentettet jelent. Vajon jó, hogy bezárják őket, majd megállapítják, hogy ártatlanok?” – fogalmazott Băsescu.