Kihallgatta a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfőt azon vádak kapcsán, miszerint elnöki mandátuma idején az Egyesült államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) titkos börtönt működtetett az országban, ahol kínvallatásnak vetették alá az iszlamista terrorizmussal gyanúsított foglyokat. A kihallgatás két hónappal ezelőtt történt, de csak csütörtökön került nyilvánosságra a hír.
2015. október 08., 15:512015. október 08., 15:51
A volt elnököt azért idézték be, mert még áprilisban egy, a Der Spiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: a 2002–2003-as időszakban elvi beleegyezését adta abba, hogy a CIA központot hozzon létre Románia területén, az ügy koordinátora pedig Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője volt. Azt ugyanakkor tagadta, hogy tudott volna róla: valójában illegális börtönről lenne szó.
Később pontosított: hiba az általa mondottakat úgy értelmezni, hogy tudott a titkos CIA-börtönről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha tudta volna, mire szolgál az amerikai létesítmény, más döntést hoz.
Ismét kihallgatták Băsescut
Egy nappal azt követően, hogy a bukaresti 5. kerületi bíróság kihallgatta a tíz éve Irakban elrabol román újságírók ügyében, csütörtökön a legfőbb ügyészség idézte be kihallgatásra Traian Băsescu volt államfőt. Mint elmondta, hamis nyilatkozattétel miatt hallgatták ki, miután egy polgár feljelentést tett ellen annak nyomán, hogy 2007-ben azt mondta: ha a parlament felfüggeszti tisztségéből, öt percen belül lemond, de végül mégsem tette meg.
Mint arról beszámoltunk, a hét elején Marius Obreja, a szenátus védelmi bizottságának nemzeti liberális párti (PNL) elnöke bejelentette: parlamenti bizottságot hozna létre a CIA-börtönökkel kapcsolatos vádak kivizsgálására. Obreja emlékeztet, hogy a felsőház védelmi bizottsága szeptember 25-én találkozott az Európai Parlament igazságügyi, belügyi és emberi jogi bizottságának tagjaival, a megbeszélésen pedig arra a megállapításra jutottak, hogy szorosabbra kell fűzni az együttműködést az emberi jogok megsértésével kapcsolatos gyanúk eloszlatása érdekében.
Ioan Talpeş még tavaly decemberben azt mondta: a román hatóságok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően tranzitközpontokat bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták és nem is nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak. Mint kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjék, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága tavaly hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt. A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániáé az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!