Hirdetés

Abszurd: egy családi alapon működő kisebbségi szervezet érvényteleníttetné Mureşan kormányalakítási megbízását

abszurd

Megtámadták. Abszurd helyzet állt elő, miután a Romániai Olaszok Egyesülete bírósághoz fordult Siegfried Mureşan miniszterelnökké jelölése miatt

Fotó: Freepik

Furcsa helyzet állt elő Romániában, miután egy kisebbségi szervezet bírósághoz fordult, azt kérve, hogy érvénytelenítsék Nicuşor Dan államfő rendeletét, amellyel kormányalakítással bízta meg Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselőt.

Balogh Levente

2026. szeptember 25., 08:582026. szeptember 25., 08:58

2026. szeptember 25., 10:402026. szeptember 25., 10:40

Az abszurd ügy főszereplője a Romániai Olaszok Egyesülete (RO.AS.IT), amely a bukaresti ítélőtáblán támadta meg a rendeletet, még kedden.

Az egyesület elnöke Ioana Grosaru, a Romániában élő olasz kisebbség parlamenti képviselője, a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó bizottság tagja.

Hirdetés

A 770/2026 számú rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tárgyalást, amelyben az elnöki hivatal és a Hivatalos Közlöny Igazgatósága szerepel alperesként, szeptember 28-ára, azaz hétfőre tűzték ki.

Mi a RO. AS. IT.?

A Romániai Olaszok Egyesülete egy magánjogi, közhasznú nemzeti kisebbségi egyesület, az egyetlen hivatalosan elismert szervezet, amely Románia olasz nemzeti kisebbségét képviseli.

Az 1993-ban Suceavában alapított szervezet a sajtóközlemény szerint a Románia területén az idők folyamán letelepedett történelmi olasz bevándorlói közösségek jogutódjaként működik.

Az egyesület állami támogatást kap a román kormánytól (az Etnikai Kapcsolatok Főosztályán keresztül), és az alkotmány biztosít számára egy képviselői helyet a román parlamentben a kisebbség képviseletére.

A RO.AS.IT elnöke Ioana Grosaru, főtitkára pedig fia, Andi Gabriel Grosaru, aki 2016 és 2024 között a szintén képviselő volt a román parlamentben.

A Romániai Olaszok Egyesületének alapítója Mircea Grosaru, Ioana Grosaru férje és Andi Grosaru édesapja, aki szintén parlamenti képviselő volt 2004-től 2014-ben bekövetkezett haláláig.

A Hivatalos Közlönyben közzétett 216/2026. számú határozat szerint a Romániai Olaszok Egyesülete 3 890 860 lej támogatást kap.

Ez a legkisebb támogatás az összes nemzeti kisebbségi szervezet közül, de az összeget a RO.AS.IT. Egyesület kezeli.

Az összeget kulturális és adminisztratív tevékenységekre, valamint a jogszabályban előírt egyéb kiadási kategóriákra szánják.

Egyébként ugyanez az egyesület 2026. április 14-én fellebbezést nyújtott be a főbb ügyészségek (DNA, Főügyészség és DIICOT) vezetőinek kinevezéséről szóló, Nicuşor Dan elnök által aláírt rendeletek ellen.

Ebben az ügyben a bíróság a döntéshozatalt szeptember 28-ra halasztotta.

A románok által vezetett „olasz” egyesület által benyújtott kereset abszurditására a közismert korábbi bíró, Cristi Dănileţ hívta fel a figyelmet.

„Az alkotmánybírók kinevezésének bírósági megtámadásával kapcsolatos ostobaság után most látom, hogy a miniszterelnök kinevezését is megtámadják. Remélem, nem ismét egy ügyvéd áll e mögött a furcsa, de eleve kudarcra ítélt ötlet mögött. Emlékeztetem, hogy a joghallgatók már az első évtől kezdve megtanulják, hogy az elnöki rendeletek nem támadhatók meg, ha közhatalmi intézkedésekről van szó. Tehát amikor egy alkotmányos hatóság alkotmányos közhatalmi intézkedést hoz, a rendes bíróságnak ehhez semmi köze nincs” – mutatott rá Cristi Dănileţ.

Mint ismeretes,

a román alkotmány hivatalból egy képviselői helyet mindazon, hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek számára, amelyek nem képesek önerőből képviselőket juttatni a törvényhozásba, mint a magyar közösség.

Ehhez az adott kisebbség szervezetének indulnia kell a választáson, és meg kell kapnia az egy képviselői hely megszerzéséhez szükséges átlagos szavazatszám legalább 5 százalékát.

A kisebbségi frakció 19 fős, és rendszerint a hivatalban levő kormányt támogatja.

A kisebbségek képviselete kapcsán gyakran merült fel az etnobiznisz vádja, mivel előfordul, hogy egy adott kisebbség képviseletében nem az illető kisebbséghez tartozó személyek lépnek fel.

Tényleg olasz a Grosaru család?

Bár van dokumentált olasz felmenőre vonatkozó családi állítás, a Grosaru család olasz származása nem olyan egyértelműen bizonyított, mint ahogy a RO.AS.IT. hivatalos kommunikációja alapján elsőre tűnhet.

Mircea Grosaru (1952–2014), a RO.AS.IT. egykori vezetője és az olasz kisebbség parlamenti képviselője Buhuși-ban született, tehát romániai születésű volt. A román sajtóban 2012-ben vita alakult ki arról, hogy valóban rendelkezik-e olasz felmenőkkel.

Grosaru kezdetben nem adott egyértelmű választ olasz származására, majd azt állította, hogy nagyapja egy Lorenzo Masseri nevű olasz volt, aki Romániában megváltoztatta a nevét. A korabeli beszámoló szerint erre azonban nem mutatott be dokumentumot.

Fia, Andi-Gabriel Grosaru már egy másik, részletesebb családfát ismertetett: saját elmondása szerint dédapja Angelo Marenzo, 1863-ban Olaszországban született, feleségével, Maria Marenzóval 1886 körül telepedett le Râmnicu Săratban. A család állítása szerint az olasz vezetéknevet később Marenschi alakban románosították.

Érdekes ellentmondás, hogy Mircea Grosaru és fia nyilvánosan ismertetett származási története nem teljesen azonos: Mircea a Lorenzo Masseri-vonalat említette, Andi pedig az Angelo Marenzo/Marenzi-vonalat. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy bármelyik állítás hamis, de azt igen, hogy az eredettörténet nem teljesen tisztázott.

A RO.AS.IT. saját történeti anyaga ezzel szemben következetesen olasz eredetű családként és az olasz közösség képviselőjeként mutatja be a Grosarukat.

korábban írtuk

A kisebbségek jogainak védelme és bővítése is szerepel a Mureșan-kormány programjában
A kisebbségek jogainak védelme és bővítése is szerepel a Mureșan-kormány programjában

Az egyéb, általános témakörök mellett többek között a kisebbségek jogainak szavatolására, sőt bővítésére is kitér a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök és az őt támogató három párt tervezett kormányprogramja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát

Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.

Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Hány épület veszélyeztetett földrengés esetén Romániában? Sötétben tapogatóznak a hatóságok

Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.

Hány épület veszélyeztetett földrengés esetén Romániában? Sötétben tapogatóznak a hatóságok
2026. november 18., szerda

Nincs gáz, ha otthon maradt a jogsi – Mutatjuk, mikor nem bírságolhat meg a rendőr

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

Nincs gáz, ha otthon maradt a jogsi – Mutatjuk, mikor nem bírságolhat meg a rendőr
2026. november 18., szerda

Szabadság vagy biztonság? A romániaiak többsége nem a szabadságot választja

A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.

Szabadság vagy biztonság? A romániaiak többsége nem a szabadságot választja
Hirdetés
2026. november 18., szerda

PSD-s válasz az RMDSZ-nek a közigazgatási reformról: a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok

A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.

PSD-s válasz az RMDSZ-nek a közigazgatási reformról: a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok
2026. november 18., szerda

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
2026. november 17., kedd

Már Magyarországon és Romániában is merényletet terveztek miniszterelnökök ellen

Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.

Már Magyarországon és Romániában is merényletet terveztek miniszterelnökök ellen
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Bővül a genetikai vizsgálatok köre: újabb daganatos betegek juthatnak korszerű tesztekhez

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől további hat daganattípusra terjesztik ki genetikai tesztelést Romániában.

Bővül a genetikai vizsgálatok köre: újabb daganatos betegek juthatnak korszerű tesztekhez
2026. november 17., kedd

Egy román politikus a magyar szempontokat részben figyelembe vevő, átfogó közigazgatási reformot akar

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.

Egy román politikus a magyar szempontokat részben figyelembe vevő, átfogó közigazgatási reformot akar
2026. november 16., hétfő

Medvetámadás: ötvenezer euró járhat az áldozatnak, büntetlenül lelőhető a támadó vadállat

A román szenátus hétfőn két törvénytervezetet fogadott el, amelyek értelmében legalább 50 ezer eurós erkölcsi kártérítés járna azoknak, akik vadállatok – köztük medvék – támadásában megsérülnek, illetve az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.

Medvetámadás: ötvenezer euró járhat az áldozatnak, büntetlenül lelőhető a támadó vadállat
Hirdetés
Hirdetés