A Holzindustrie Schweighofer, a Kronospan és az Egger osztrák nagyvállalatok üzleti forgalma tavaly elérte az egymilliárd lejt, ez kétszeresen haladja meg a 2009-ben mért adatokat. Az üzemek által előállított fűrészáru ugyanakkor az elmúlt évben elérte az ötmillió köbmétert, ehhez képest a 2000-ben jegyzett termelés még 1,4 millió köbméter volt.

A legnagyobb piaci részesedése a Gerald Schweighofer osztrák üzletember tulajdonában lévő Holzindustrie Schweighofernek van: a cég üzleti forgalma tavaly 470 millió euró volt, míg profitja elérte a 100 millió eurót, ez 26 százalékkal haladja meg a 2012-es nyereséget. Valamivel szerényebb adatokat jegyzett az elmúlt évben az Egger, amelynek 209 millió eurós forgalma nyomán 14 millió eurós profitja volt, ehhez a képest Kronospan 250 millió eurós forgalmat bonyolított le, viszont 0,3 millió eurós veszteséggel számolt.

A vállalatok fűrészárut, fa- és forgácslemezeket árusítanak hazai bútorgyáraknak, de az állami erdőgazdálkodási hatóságtól, a Romsilvától, valamint az erdőtulajdonosoktól vásárolt, majd feldolgozott nyersanyag nagy részét külföldre szállítják.

Veszteséges a bútorgyártás

Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Szövetségének (APMR) elnöke rámutatott: a főként exportra termelő, újabb és újabb beruházásokat megvalósító nagyüzemek tevékenysége miatt nemcsak a helyi bútorgyárak versenyképessége csökken, de a fa ára is folyamatosan növekszik. Elmondása szerint a faanyag év elejéhez képest mostanra 30–40 százalékkal drágult, míg a bútorpiacon az áremelkedés alig 2–3 százalékos volt, a cégek többsége pedig évek óta veszteségesen működik.

Több Fehér megyei elöljáró eközben arra panaszkodik, hogy a Romsilva a faanyagot már csak nagy mennyiségben hajlandó eladni, ezt pedig a megyében tevékenykedő Schweighoferrel és Kronospannal szemben a helyi feldolgozók nem engedhetik meg maguknak, a nyersanyag hiánya pedig jelentős bevételkiesést jelent a helyiek számára.

Óriási profitot termel a Schweighofer

A Schweighofer egyébként a Romániában működő tíz legnyereségesebb vállalat közé tartozik, 2010 óta pedig – megelőzve a Romsilvát – piacvezető a fafeldolgozó szektorban: az elmúlt öt év alatt összesen 340 millió eurós profitot termelt. A Romsilva nyeresége ehhez képest 2009 óta összesen 39 millió euró volt.

A Romániában 2002 óta több mint 600 millió eurót beruházó osztrák vállalat Fehér megye mellett Suceava megyében is feldolgozó tevékenységet folytat, jelenleg pedig a háromszéki Rétyen tervez 150 millió eurós projektet, amely azonban régóta húzódik a helyi fafeldolgozók, környezetvédők és civil szervezetek ellenkezése miatt.

A helyi Indigó csoport mellett például a Greenpeace romániai aktivistái is felemelték a szavukat a beruházás ellen, arra hivatkozva, hogy az hozzájárul a székelyföldi erdők irtásához, káros hatással van a közvetlen környezetére, a Rétyi-nyír természetvédelmi övezetre, és veszélyezteti a helyi faipari vállalkozók jövőjét.

Az osztrák beruházó ennek ellenére a feldolgozó üzem építéséhez szükséges minden bizonylatot és jóváhagyást megszerzett, így a helyi hatóságok – elmondásuk szerint – „kénytelenek voltak kiadni az építkezési engedélyt.” A Schweighofer március elején már a munkaerő-toborzást is megkezdte Rétyen, a tervek szerint ugyanis a termelést még idén megkezdik, és több száz munkahelyet ajánlanak.

A Kovászna megyei befektetést korábban Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke is élesen bírálta: mint rámutatott, a Suceava megyei példa alapján úgy tűnik, hogy a nagyvállalat korántsem olyan erős munkaadó, mint amilyennek lennie kellene, ráadásul ellehetetlenítette a helyi kis- és közepes vállalkozások tevékenységét.

Az olcsóbb faanyagot exportálják

Aurelian Dochia gazdasági szakember a Ziarul Financiar összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fafeldolgozó szektorban évtizedek óta fennálló jelenség, hogy a nagy piaci szereplők az olcsóbban értékesíthető faanyagot, és nem a jóval drágábban eladható kész bútorokat exportálják. „Paradoxon, hogy a nyereség látszólag a piramis alján van” – fogalmazott a szakértő.

A növekvő külföldi kereslet kielégítése érdekében ugyanakkor a nagyvállalatoknak egyre több nyersanyagra van szükségük: a számvevőszék adatai szerint Romániában naponta átlagosan 41 hektár erdőt termelnek ki, ennek jelentős részét pedig az illegálisan kivágott fák, illetve lopások teszik ki.

A hatóság statisztikája alapján 1990 és 2011 között országszerte 366 ezer hektárnyi, csaknem 80 millió köbméter fát vágtak ki törvénytelenül, ennek értéke a becslések szerint meghaladja az ötmilliárd eurót. Ehhez képest az ország az erdősítés mértékének szempontjából tizenharmadik helyen áll az Európai Unióban, 5,1 százalékkal alulmaradva az uniós 32,4 százalékos átlagtól.