Az osztrák politikus bő félórás magánbeszélgetésen fogadta strasbourgi irodájában az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) ötfős küldöttségét, melynek tagjai részletesen tájékoztatták a romániai magyarságot ért sorozatos jogfosztásokról és támadásokról.

„Amikor a számunkra teljesen előnytelen régióátszervezéssel kapcsolatosan hallatni szerettük volna ország-világ előtt a hangunkat, olyan magyarellenes intézkedésekkel találtuk szembe magunkat, mint például a gyülekezési jog megtagadása vagy a véleménynyilvánítás gátolása – mondta el a főtitkárnak Biró Zsolt MPP-elnök, a székelyföldi küldöttség vezetője. – Mindez a hatalom demokráciadeficitjeként értelmezzük. Ráadásul a központi hatalom elzárkózik a párbeszédtől”.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arra mutatott rá, hogy Románia a korábban vállalt ET-ajánlásokból és határozatokból keveset ültetett gyakorlatba. „Nyolc éve, pontosabban 2007-től errefelé, amióta az országot már semmiféle érdek nem fűzi az európai normák szigorú betartásához, egy fordított folyamat indult be. Ma már a jelképeinket is vadásszák” – tette hozzá a sepsiszentgyörgyi politikus.

A jelenlévők kitértek az esedékes régióátszervezésre is, mely a román hatalom által kitervelt formájában lényegében a Székelyföld beolvasztását jelentené. Rámutattak, a kormány elképzeléseivel szemben, egy önálló székelyföldi térség nemcsak az itt élő magyarság kulturális és nyelvi kérdéseire adna megnyugtató választ, de gazdaságilag is hatékonyabbá válna.

„A Traian Băsescu volt államfő által felállított, Stanomir-bizottság néven ismert, alkotmányjogászokból álló testület megfogalmazta, hogy a régiókat nem központilag kell kijelölni, hanem azokat közakarattal kell elfogadni” – mutatott rá Biró, hozzátéve, hogy a hatalom mintha nem létezőnek tekintené a szakemberek jelentését.

Ugyanakkor hangsúlyozta, bár a Székelyföldnek sajátos vonzata van, nagy hiba lenne a kérdést etnikai síkra terelni, mint ahogy egyébként a kongresszus román tagjai megpróbálták. Az MPP vezetője reményét fejezte ki, hogy ha most nem is kerül sor monitorozásra, de a 2016-ban esedékes romániai monitoring alkalmával hangsúlyosan odafigyelnek a most felvetett problémákra.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkára arról biztosította a székelyföldi küldöttséget, hogy újabb mandátuma idején még inkább odafigyel majd a romániai helyzetre.

Andreas Kiefer ugyanakkor közvetítői szerepet vállalat a bukaresti hatalom és a magyarság képviselete között. Mint mondta, a Székelyföld ügyében kapaszkodóként szolgálhat a sajátos jogállású régiók helyzete, illetve a helyi önkormányzatok keretegyezménye. „Mindaddig, amíg a román hatalomból hiányzik a politikai akarat, a helyzet nehezen orvosolható” – vélekedett Klárik Attila, háromszéki önkormányzati képviselő, kongresszusi tag.

A találkozóra azt követően került sor, hogy az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoringbizottsága nem találta illetékesnek magát abban, hogy a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatairól döntsön, ezért az ügyet visszautalta a kongresszus állandó bizottságának.

Szucher Ervin, Strasbourg