A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között kirobbant vita miatt a jövő hétre halasztotta szerdán a képviselőház a végszavazást annak a törvénytervezetnek az ügyében, amelynek értelmében súlyos pénzbírság lenne kiróható azokra a magánszemélyekre vagy sajtóorgánumokra, amelyek megsértik valakinek az emberi méltóságát. A Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által még tavaly beterjesztett jogszabályt számos bírálat érte, mivel egyesek szerint korlátozza a sajtószabadságot, és cenzúrát vezet be. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke szerint azonban árnyaltabb a kép.
2016. február 10., 19:272016. február 10., 19:27
2016. február 10., 19:412016. február 10., 19:41
A törvénytervezet értelmében a rágalmazáson az olyan kijelentések vagy tettek értendők, amelyek egy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt hoznak hátrányos helyzetbe egy személyt.
A tervezet azt is előírja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) keretében létre kell hozni az Emberi Méltóság és Tolerancia Előmozdításának Osztályát, amelynek a valamely társadalmi csoporthoz való tartozás miatti rágalmazás megelőzése lesz a feladata. A képviselőház jogi bizottsága növelte a rossz hírnév keltéséért járó bírságokat: a büntetés 1000-től 30 ezer lejig terjedhet, ha a diszkrimináció szenvedő alanya magánszemély, és 2000-től 100 ezerig, ha csoport. A szenátus által elfogadott verzióban a felső határ még 60 ezer lej volt.
A PNL ellenezte a jogszabály elfogadását, a párt szerdán a tervezet levételét javasolta a parlament napirendjéről, és végül jövő hétre halasztották a végszavazást. Gabriel Andronache PNL-es képviselő szerint a törvény túlszabályozza a kérdést, szerinte ugyanis a polgári törvénykönyv megfelelően rendelkezik a témában. Szerinte a törvény legfőbb célja a Facebook-kommentek és az újságírók elhallgattatása.
Hasonlóan vélekedik több jogvédő szervezet is: az Expert Forum, a Freedom House Románia és a Társadalmi Párbeszédért Csoport nyílt levélben fordult a képviselőkhöz, amelyben a tervezet elvetésére kérik őket. „Véleményünk szerint egy ilyen törvény eszközként használható a sajtó és a civil társadalom megfélemlítésére, és a szólássszabadság súlyos megsértéséhez vezethet\" – áll a levélben, amelynek aláírói szerint a sértés, illetve a társadalmi csoport fogalma is nehezen meghatározható.
Liviu Dragnea ugyanakkor azzal indokolta a jogszabály szükségességét, hogy nem szabad megengedni a kisebbségellenes megnyilvánulásokat. Egyben kijelentette: a törvényben nincsenek olyan kitételek, amelyek büntetnék, hogy a sajtó bármit írjon a politikusokról. Alina Gorghiu, a PNL elnöke jelezte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, ha a képviselőház elfogadja azt.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke ugyanakkor a Krónikának szerdán úgy vélekedett, a helyzet lényegesen árnyaltabb.
„A vita túlpolitizált, sokan el sem olvasták a jogszabályt, amelynek pozitív oldala is van. Tartalmaz fontos előírásokat, mint például azt, amely szerint a közigazgatásban is előtérbe kell helyezni az esélyegyenlőség és az emberi méltóság témáját, mint ahogy azt is tartalmazza, hogy ezeket az elveket az oktatásban is alkalmazzák\" – mutatott rá Asztalos.
A CNCD-elnök szerint a jogszabály nem a szólásszabadság korlátozását célozza. „Nem hiszem, hogy arról szól, hogy a politikusokat nem lehet anyázni\" – fogalmazott. Rámutatott: a jelenlegi jogszabályok is tartalmaznak előírásokat a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Vannak értelmezési normák, jogi elvek, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is alkalmazzák ebben a témakörben. Asztalos kijelentette: a szólásszabadság elve fontos, ugyanakkor az uszításnak és az etnikai diszkriminációnak határokat lehet szabni, és szankciókat lehet miattuk kiróni.
„Ez a törvény nem a sajtóról szól, annak a szólásszabadsága más elbírálás alá esik, sokkal tágabb, hiszen a sajtó dolga éppen az, hogy tájékoztassa az embereket a közélet történéseiről, hogy azok ennek nyomán hozhassák meg döntéseiket\" – ecsetelte az elnök. Rámutatott: az általa vezetett intézmény is szilárdan rögzített kritériumrendszer alapján értelmezi a szólásszabadság határait, és emlékeztetett: a CNCD határozatainak mintegy 90 százalékát bírósági döntés is megerősítette. Az újonnan létrehozandó osztály kapcsán rámutatott: annak feladata nem az, hogy szankciókat rójon ki, hanem az, hogy előmozdítsa az esélyegyenlőséget, például szakvélemények megfogalmazásával, illetve képzéseket tartson a sajtónak.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
szóljon hozzá!