Makkay József

2018. október 17., 20:02

Betelepedés és betelepítés

A REGA Régiókutató Egyesületnek a székelyföldi fiatalok körében végzett friss felmérése újfent rávilágított arra a jó pár éve ismert jelenségre, hogy az ország néhány nagyvárosa elszívja a gyengébben fejlett, szegény régiók fiatalságát.

Esetünkben az egyetemre készülő székelyföldi fiatalok elsődleges opcióként jelölték be Kolozsvárt, ahol nemcsak felsőfokú tanulmányaikat szeretnék elvégezni, hanem jól fizetett állásban és letelepedésben is reménykednek. Kolozsvár, Temesvár vagy Bukarest elszívó hatását korábbi román felmérések is igazolták, kolozsváriként pedig ezt mi magunk is megtapasztalhatjuk.

 A kincses város egyre elviselhetetlenebb tumultusában látványosan sok magyar szót hallani, egyre több a fiatal magyar család, és ebből következően stabil vagy enyhén növekvő számot mutat az óvodába és elemi osztályokba beíratott gyerekek száma. Egyértelmű tehát, hogy Kolozsvár a fő nyertese az Erdélyen belüli belső magyar migrációnak, amely jótékony hatású a kiöregedő „őshonos” helyi magyarság jövője szempontjából. Miközben a kincses városban letelepedő egyre több fiatal valahonnan hiányzik – az erdélyi magyarság esetében a Székelyföldről, illetve a szórványból –, a belső migráció jótékony hatása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy ezek a fiatalok nem tűnnek el London, Párizs vagy más európai nagyváros olvasztótégelyében, hanem megmaradnak erdélyi magyarnak. A magyarországi letelepedés mindeközben egyre kevésbé opció, miután a magyar munkaerőpiac nagyjából megegyezik a romániaival, így aki a jobb kereset reményében távozik Erdélyből, az rendszerint meg sem áll Nyugat- vagy Észak-Európáig.

Kérdés persze, hogy hosszabb távon a belső migráció milyen következményekkel járhat. Miután Kolozsváron vagy annak vonzáskörzetében nemcsak értelmiségiek, hanem rengeteg szakmunkás is szerencsét próbál az ország különböző részeiből, elmondható, hogy a magyarság részaránya sem rövid, sem hosszabb távon nem igazán fog változni. Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi nemzetiségi arányokkal megegyező „bevándorlás” tapasztalható, tehát akik székelyként ide telepednek le, azok eleve feladják a tömbmagyarságban megtapasztalt „védettségüket”, és bekerülnek egy pezsgő, többnemzetiségű város vérkeringésébe. Ami személyiségüktől függően lehet kedvező vagy akár hátrányos kimenetelű is.

Ezt a folyamatot egyelőre nehéz lassítani. Ez nem romániai jelenség, hanem összeurópai. Németországban például az utóbbi két évtizedben Bajorország 1,5 millió embert „szippantott fel” az ország más tartományaiból. A müncheni gazdasági centrum az országon belül ma már akkora vonzerő, hogy nagyon sok pályakezdő fiatal eleve ott próbálna szerencsét. De ugyanez elmondható a többi EU-s ország legfejlettebb régióiról. Elég, ha csak Budapestre pillantunk, ahol a keresetek jóval meghaladják bármelyik magyarországi megye átlagát. Ami önmagában akkora vonzerőt jelent egy fiatal számára, hogy nehéz ellenállnia a kísértésnek. A dinamikus gazdasági fejlődés egyre több munkaerőt kíván, cserében pedig folyamatosan emelkedő béreket kínál.

Ez a jelenség sajnos még jó ideig nem mondható el a Székelyföldről, amelynek gazdasági statisztikái gyengék, a két megyét a sereghajtók közé sorolják. Ennek okain hosszan lehetne vitatkozni – az egyik fő ok mindenképpen a román államapparátus megkülönböztető pénzügypolitikája a tömbmagyar régiók kárára –, de azt is meg kellene vizsgálni, mi az, ami helyi szinten megoldható. A fiatalokat ugyanis ma már nem lehet minimálbéres állásokkal helyben tartani, ha pedig gazdasági téren nincs világos jövőképe a helyi politikumnak és a vállalkozói szférának, akkor előbb-utóbb akkora lesz a munkaerőhiány, hogy a Székelyföldnél is rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező moldvai megyékből fognak betelepedni munkavállalók. Nem biztos, hogy az Erdély történetéből jól ismert jelenséget a mai nemzedékeknek is ki kellene próbálniuk.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 15., péntek

Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét továbbra is rossz szemmel néző román pártok és illetékesek.

Pataky István 2019. március 14., csütörtök

Európai fakírok balról és jobbról

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz azzal a szerencsétlen állattal? – kérdi tőle megrökönyödve Józsi. Jót teszek vele. Na, nem most, hanem amikor elengedem – érkezik a válasz.

Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Balogh Levente 2019. március 12., kedd

Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos magyar önrendelkezési törekvésekkel szembeni hozzáállásáról mindaz, ami a hétvégén a székely szabadság napja, illetve az autonómiát célzó jogi küzdelem kapcsán történt.

Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Vélemény
Balogh Levente: Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét ...

Pataky István: Európai fakírok balról és jobbról

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz ...

Kiss Judit: Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat