Képünk illusztráció
Fotó: László Ildikó
A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés – közölte az UNESCO hétfőn publikált jelentésében.
2022. február 08., 16:092022. február 08., 16:09
A pandémia „példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban” – fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a jelentés előszavában.
„Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek – az alkotás és a megosztás helyszínei – zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget” – idézte a jelentést a The Guardian.
Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből – írták A kreativitás irányelveinek átalakítása című 328 oldalas jelentésben.
Bár számos kormány és helyi önkormányzat vészhelyzeti támogatást nyújtott a pandémia által sújtott kreatív ágazatoknak, ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.
Az UNESCO jelentése felszólította a kormányokat, hogy a más ágazatok munkavállalóit megillető védelemhez hasonló védelmet nyújtsanak a művészeknek és a kulturális szakembereknek.
A pandémia kezdete óta „előtérbe került a digitalizálás, ami egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és a hozzáférésben. Ennek következtében az online multinacionális vállalatok megszilárdították pozíciójukat, és az internethez való hozzáférésben jelentősebbé váltak az egyenlőtlenségek” – emelte ki a jelentés.
A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. A „streaming értékkülönbség” – a streamingplatform tartalomból származó haszna, valamint a tartalmat alkotók és az alkotásba befektetők bevétele közötti egyenlőtlenség – kezeléséhez beavatkozásra van szükség.
Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott:
„Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban” – idézte a lap Ottonét.
A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot.
– hangsúlyozta a jelentés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!