2010. december 30., 09:232010. december 30., 09:23
Folytatódik az egészségügyi rendszer decentralizációja – jelentette be Cseke Attila. Miután a kórházak többségét átadta az önkormányzatoknak, az egészségügyi tárca vezetője most a betegek feladatait is készül leosztani. A miniszter által kezdeményezett kormányrendelet értelmében például egy műtőbe kísért beteg nem bízhatná a hálapénz elosztását az őt megvágni készülő orvosra. Cseke ezzel azt szeretné elkerülni, hogy olyan egészségügyi káderek is borítékhoz jussanak, akiknek semmi közük nem volt a beteg ellátásához. „A beteg csak annak nyújtson át borítékot, akiről biztosan tudja, hogy valamit tesz az érdekében. Például az altatóorvosnak csak akkor kínálja fel a hálapénzt, amikor megbizonyosodott arról, hogy az eléggé elkábította. Műtét közben pedig csak azokat az asszisztensnőket kérje meg, hogy nyúljanak a köpenye zsebébe, akikről biztosan tudja, hogy valamivel hozzájárulnak teste felvágásához, a daganat eltávolításához, a vérzés elállításához, a seb összevarrásához és a rokonok értesítéséhez a három nap múlva bekövetkező tragédiáról” – sorolta a példákat az egészségügyi tárca vezetője.
Miután december elején lapunk szóvá tette, hogy nem illik a marosvásárhelyi Nemzeti Színház elébe a Toifor óriásreklámja, a mozgóvécéket forgalmazó cég ellentámadásba lendült. Szerinte nem a mozgóvécét és annak reklámját kellene eltávolítani a város főteréről, hanem a színházat kellene a háttérből eltüntetni. „Erre az épületre már amúgy sincs nagy szükség, hiszen a bemutató előadások kivételével máskor kong az ürességtől. A mi illemhelyeinken viszont mindig telt ház van” – jegyezte meg a Toifor sajtószóvivője, Taros Endre. A cég illetékese igyekezett megnyugtatni a munkahely nélkül maradó társulatvezetőket. A Toifor lapunkhoz eljuttatott közleményében leszögezte: lemond az 50 banis tantusszal működő vécéajtók automatizálásáról, és egy hokedlit meg kistányért biztosítva intézményei bejáratainál munkalehetőséget kínál a szerződés nélkül maradó társulatvezetőknek.
A Mátyás-szoborcsoport sikeres restaurálása után a magyar, illetve a román művelődésügyi minisztérium a kolozsvári önkormányzattal karöltve a Farkas utcai Sárkányölő Szent György szobrának a teljes feljavítását is felvállalta. A kételyek eloszlatása végett a versenytárgyalásról ezúttal kizárták az újból alullicitáló nagyszebeni, ipari építkezéssel foglalkozó Concefa céget. A kiírást a szebeni versenytársánál is alacsonyabb árat igénylő Bechtel nyerte.
A gazdasági válság és a szűkös költségvetés ellenére pazar tűzijátékkal búcsúztatja az óévet a küküllőmenti Makfalva önkormányzata. Zsigmond Vencel polgármester arról biztosította a tűzijátékot életükben még nem látott falubelieket, hogy nincs mitől tartaniuk, egyiküknek sem gyúl fel a gazdasága. Az elővigyázatos elöljáró a szilveszteri eseményre kihívta a marosvásárhelyi, szovátai, segesvári és parajdi tűzoltókat. „Szükségem van a lánglovagokra, és főleg a létrájukra, mert már sem a falu román rendőre, sem az én RMDSZ-es alattvalóim nem hajlandók levenni a községházáról a székely zászlót. Amennyiben a tűzoltók ezt megteszik, akkor a tanácsháza előtti parkban jómagam locsolom le benzinnel és gyújtom meg, így biztosítva Makfalva első tűzijátékát” – nyilatkozta a polgármester, aki 2010 folyamán egyszer-kétszer már eltávolíttatta az MPP-sek által kitűzött székely lobogót a színmagyar település községházáról.
Miután mind 2009, mind 2010 decemberében mindössze egyetlenegyszer volt alkalma szalagot vágni a Nagyvárad–Brassó-autópálya alig 52 kilométeren elkészült szakaszán, Emil Boc kormányfő 2011-re hat avatást ígér. A miniszterelnök már április elsején felavatja az Aranyosgyéres–Gyalu-szakaszon megépített első két parkolót, májusban pedig részt vesz az első, pálya menti benzinkút átadásán. Valamikor az ősz elején egy leszállósávot avat a politikus, majd november közepén ott lesz a sztráda első kátyúinak a betömésén. December elsején Emil Boc a százméterenként kifüggesztett román zászlókat avatja fel.
(Az írás pamflet)