Norvégia nyerte a skandináv párharcot a női kézilabda Európa-bajnokság döntőjében

Az elején az olimpiai és világbajnoki bronzérmes dánok akarata érvényesült, kétgólos előnybe kerültek, hálóőrük, a torna legjobb kapusának választott Anna Kristensen négy védéssel kezdett. A nyolcadik perc végén született meg a lassan belendülő norvégok első gólja, majd a címvédő 5-5-nél érte utol riválisát. Innen hol az egyik, hol a másik fél talált be, szünetre a norvégok egygólos előnyével mehettek az öltözőkbe a csapatok.

A második játékrész elején már a norvég csapat játszott fölényben, tíz perc elteltével már 20-14-re vezetett, így gyakorlatilag eldöntötte az aranyérem sorsát. A dánok mindent megpróbáltak, felállást is váltottak és támadásban hét a hat ellen próbálkoztak, de hátrányuk folyamatosan nőtt. Norvégia sikeréhez a második félidő nagy részében nem férhetett kétség, így a párizsi olimpia után az Európa-bajnokságon is diadalmaskodott, története tizedik Eb-sikerét aratta.

olimpián két arany- és két bronz-, világbajnokságon három arany-, két ezüst- és egy bronz-, míg Európa-bajnokságon hat arany- és egy ezüstérmet nyert az együttese. A norvég gárdában a Bajnokok Ligája-címvédő Győri Audi ETO játékosai közül Emilie Hovden hat, Kari Brattset négy gólt szerzett, míg Kristine Breistöl nem talált be. A korábban Győrben védő sportági legenda, Katrine Lunde ezúttal csupán egy lövést kapott kapujára és ezt nem védte, a szintén ex-győri Silje Solberg 12 dán kísérletet hatástalanított. A mérkőzés legjobbjának választott Henny Reistad nyolc találattal lett a legeredményesebb.

A Győr dán kapusa, Sandra Toft kapujára egyetlen lövés ment és azt nem védte, klub- és honfitársa, Kristina Jörgensen két kísérletéből nem talált be. Kristensen kilenc védéssel zárt, ő lett a torna legértékesebb játékosa (MVP).

A Ferencváros klasszisa az Eb-k történetének negyedik magyar gólkirálya: Farkas Ágnes 1994-ben és 2002-ben, míg Radulovics Bojana 2004-ben végzett az élen.