Kutakodás a fociban oktató kolozsvári egyetemisták zsebében

Radu Constantea klubelnök nemrég egy tévéműsorban úgy fogalmazott, senkinek nincs 13 ezer eurónál nagyobb fizetése, a legmagasabb szinteken is csak néhányan érik el, a legtöbben 3-4 ezer eurót keresnek havonta. De például a Rapid elleni győzelemben aktív részt vállaló, az U21-es szabálynak megfelelő Silaghi csupán 2 ezret keres a bukaresti média információi szerint.

Amely a nyolcadik helyre sorolja a Kolozsvári U teljes béralapját a 16 csapatos bajnokságban. A szerzett pontokért járó prémium sem magas: jelenleg csupán fejenként 150 euró. A klub összköltségvetése is középcsapatnak megfelelő összeg lehet.

A városi tanács áprilisban összesen 4,5 millió eurós támogatást szavazott meg 37 sportegyesületnek, az összeg 25 százalékkal nagyobb, mint tavaly. A legnagyobb tétel szokás szerint a Kolozsvári U futballklubját illeti meg, mégpedig – szintén szokás szerint, évről évre – rekordméretű támogatás: 12,2 millió lej, miközben tavaly 10 millió, azelőtt pedig „csupán” 4 millió lej ütötte a markát.

A bőkezűség rendszerint nemcsak a sportkiadásokat feleslegesnek tartó lakosokat hökkenti meg: sok kolozsvári futballbarát azt nehezményezi, hogy Kolozsvár másik népszerű, még a „magyar világban” alapított fociklubja, az elmúlt időszakban sikert sikerre halmozó, bajnoki címeket, Bajnokok Ligája-győzelmeket jegyző, a kincses városnak nemzetközi hírnevet szerző CFR nem szerepel a listán (csak a más sportágakban érdekelt egyesület, amely idén 110 ezer lejt, azaz 22 ezer eurót kapott).

A városvezetés, de főleg a köztudottan az U-nak szurkoló, a CFR elleni városi derbiken az U-góloknál őrjöngő Emil Boc polgármester rendszerint azzal érvel: a fellegvári vasutascsapat magánkézben lévő, privát klub, ezért nem kaphat önkormányzati támogatást.

Ezt hangoztatta Radu Constantea klubelnök, amikor Dan Şucu, a Rapid tulajdonosa idén februárban szóvá tette az önkormányzati hátteret. Az egyetemistacsapat sportvezetője szerint a város támogatása az összköltségvetés csupán mintegy harmadát teszi ki, „azon felül” ugyanúgy a piacból, szponzorokból, reklámból, a tévéközvetítési jogok után járó pénzekből, jegy- és játékosértékesítésből élnek.

Sőt Constantea maga is azt szorgalmazza, hogy semmilyen közpénz ne futhasson be a Szuperligában szereplő klubok számláira – hiszen jó néhány más csapatnál is ez történik. Az egyetemisták vezetője szerint a klub költségvetése önkormányzati támogatások nélkül beférne az első hat-hét helyre.

Egyébként Emil Bocnak az idei támogatás kiutalása után is magyarázkodnia kellett az U–CFR-vitában. A polgármester szerint a Gépész utcaiak szervezeti formája kereskedelmi társaság, amely támogatását törvény tiltja. Viszont az U nonprofit egyesület, melynek „magját” a kolozsvári városháza és a város egyetemei alkotják. Az elöljáró úgy fogalmazott: bármilyen is a háttér, amíg a jogi szervezeti forma egyesület vagy alapítvány, az illető entitás kaphat közpénzt, önkormányzati támogatást. Kereskedelmi társaság viszont nem.

korábban írtuk

Kis foci, nem kis pénz milliók Szuperligájában

Egyáltalán nem elhanyagolható pénzösszegek mozogtak a román labdarúgó-bajnokság klubcsapatainak háza táján a Szuperliga minap lezárult átigazolási időszakában, mely során az erdélyi együttesek is „kitettek magukért”.

Egyensúlyozás a magán- és köztulajdon között

Mint ismeretes, a román futballélvonal küzdelmeit szervező Hivatásos Labdarúgóliga szabályai tiltják, hogy (kizárólag) köztulajdonban lévő csapat a Szuperligában szerepelhessen. Ennek a szabálynak több, a másodosztályban „senyvedő” klub is áldozata, amely hiába végez feljutó helyen, nem léphet a legjobbak közé.

amikor a Vajdahunyadi Corvinul másodosztályos, feljutási joggal nem rendelkező csapatként megnyerte a Román Kupát, így rajthoz állhatott az Európa Liga selejtezőiben. Viszont a nemzetközi szereplés azt eredményezte, hogy az európai porondon a régi szervezeti formában kellett szerepelnie, és nem maradt ideje, hogy itthon változtasson jogi hátterén (főleg úgy, hogy a Paks búcsúztatásával három selejtezőkört játszott, az utolsót a Konferencialigában).

A román labdarúgás alsóbb osztályos küzdelmeit, a Liga 2-t is szervező Román Labdarúgó-szövetség (FRF) megpróbált segíteni a hunyadiakon azzal, hogy elhalasztotta első három bajnoki meccsüket, sőt első fokon el is fogadta a szervezeti átalakítást, és feljutási jogot adott a klubnak, viszont négy bajnoki rivális – köztük a mostani éllovas FK Csíkszereda – fellebbezése nyomán meghátrált. Tehát a Corvinul idén sem juthat fel.