Egyszemélyes királyság kontra németek – A G és a H csoport bemutatása

G csoport – Ki köp bele az európai levesbe?

A világesemények alkalmával – nemcsak a labdarúgásban – a legtöbb csapatsportágban sokszor elhangzik a halálcsoport kifejezés. A 2014-es brazíliai torna előtt ezt a sportközhelyet leginkább a G kvartettel kapcsolatban használták. Nem véletlenül, hiszen itt szerepel a bombaerős kerettel rendelkező német, a Cristiano Ronaldo személyében világklasszis vezérrel rendelkező portugál, az afrikai csapatok közül talán legtöbbre hivatott ghánai és a Jürgen Klinsmann kapitánykodása alatt jó útra lépő amerikai válogatott.

A fogadóirodák szerint a csoport megnyerésére Németország pá­lyá­­zik a legnagyobb eséllyel. A Natio­nalelf az 1950-es világbajnokságot kivéve mindig kijutott a döntő tornákra, három ízben –1954, 1974 és 1990 – pedig az aranyig meg sem állt. A legutóbbi vb-címük óta vb-ken nem szereztek aranyérmet, ám mindig ott voltak a végelszámolásnál. 2002-ben például döntőt játszottak, a hazai rendezésű 2006-os, illetve a dél-afrikai világbajnokságon bronzérmet szereztek.

Ezzel az eredménysorral valószínűleg sok válogatott kiegyezne, de a németek idén a csúcsra jutnának. A keretük az egyik legerősebb a világon, ráadásul nincsenek hiányposztok, szövetségi kapitányuk, Joachim Löw pedig már bizonyította szaktudását. A csapat játékában meghonosította a gyors passzokra épülő, kreatív támadófutballt, emellett labdarúgóinak sokoldalúsága azt is megengedi neki, hogy egy-egy játékos helyét akár az ellenfélhez alkalmazkodva módosítsa.

A legnagyobb hiányzójuk a felkészülési mérkőzések során megsérülő Marco Reus lesz, akit előzetesen a legnagyobb sztárok közé soroltak. Egyedüli vérbeli befejező csatárként ott lesz viszont Miroslav Klose, aki mindössze egy gólra van a brazil Ronaldo világbajnoki gólcsúcsától.

A selejtezőcsoportjukat veretlenül nyerték meg, pontot egyedül a 4-4-re végződő svédek elleni meccsen vesztettek. Ez utóbbi eredmény is mutatja – amit a szakemberek negatívumként emlegetnek –, hogy a 2010-es torna óta az erős ellenfelekkel szemben rendre adok-kapok meccsekbe mennek bele, azaz sok gólt rúgnak, de sokat is kapnak. Esélyességük vitathatatlan – amennyiben sikerül csoportelsőként végezniük, a „könnyű” ágon az elődöntőig simán elmasírozhatnak. Igaz, számukra nem ez a cél.

Amennyire nem lehet azzal vitatkozni, hogy a németek esélyesként érkeznek a tornára, azzal sem lehet, hogy a portugál válogatott Cristiano Ronaldótól függ. Ennek egyik ékes bizonyítéka volt a svédek elleni pótselejtezős párharc is, amelyet a Real Madrid csillagának góljaival a luzitánok 4-2-re nyertek. Ha Ronaldónak nem menne a játék, vagy nem lenne százszázalékos fizikai formában – a szezon végén több sérüléssel is bajlódott –, a portugálok még mindig bízhatnak a védelmükben.

A keretben szereplő hét védőből öt elődöntőt játszott valamelyik európai kupában, óriási nemzetközi rutinnal rendelkeznek, és a csapat magja már régóta adott, így az összeszokottsággal sem lehetnek problémáik. A jelenleg a Sevilla kapuját védő Beto személyében korábbi CFR-es labdarúgó is szerepel a portugálok keretében.

A világbajnokságra kijutott afrikai csapatok közül az elmúlt évek eredményei alapján a ghánai válogatott tűnik a legerősebbnek. A szerencse azonban nem állt a csapat mellé a sorsolásnál, hiszen az egyik legnehezebb csoportba kerültek. Vb-újoncként 2006-ban azonnal továbbjutottak a csoportból, és 13. helyen végeztek, majd négy évvel ezelőtt a nyolcaddöntőben éppen a most csoportellenfél amerikaiakat búcsúztatva bejutottak a legjobb nyolc közé.

Sőt egyedül Luis Suarez keze állt az együttes és az elődöntő közé, hiszen az Uruguay elleni negyeddöntőben a Liverpool jelenlegi csatára kézzel akadályozta meg, hogy Dominic Adiyiah fejese a hálóba hulljon. A megítélt büntetőt Asamoah Gyan kihagyta, majd a tizenegyespárbajból a dél-amerikaiak mentek tovább.

Gyan egyébként most is ott van a keretben, ahogy az európai topcsapatokban játszó Kevin Prince Boateng, Essien vagy Muntari is. 16 játékosnak viszont a brazíliai lesz az első világbajnoksága, az ez irányú tapasztalat tehát biztos hiányozni fog.

Ahogyan kevés a nemzetközi tapasztalata a kispadon ülő James Kwesi Appiahnak is. A válogatott mellett korábban segédedzőként dolgozó szakembernek ugyan nem kellett akklimatizálódnia, hiszen tökéletesen ismeri a játékosokat és a körülményeket, viszont kérdés, tapasztalat hiányában a kiélezett szituációkban milyen döntéseket hoz majd, illetve tudja-e kezelni az együttes sztárjátékosait.

A G csoport számításait ugyan megkavarhatja az amerikai válogatott, a fogadóirodák mégis kevés esélyt látnak a továbbjutásukra. A tizedik vb-szereplésére készülő amerikai csapat az elmúlt években igencsak felzárkózott a nemzetközi középmezőnyhöz, melyet a 2002-ben elért vb-8., illetve a 2010-es 12. hely is bizonyít. Jürgen Klinsmann vezetésével elsőként végeztek selejtezőcsoportjukban, igaz, riválisaik nem is állították őket túl nagy feladat elé. Annál nagyobb dicsőség, sőt történelmi siker volt, hogy 2012-ben nyerni tudtak a mexikóiak szentélyében, az Azték Stadionban.

A német tréner a selejtezők során 36 játékost próbált ki, azaz még jócskán az építkezési szakaszban van a csapat. Ráadásul azzal, hogy 23-as keretéből kihagyta Landon Donovant, nemcsak az amerikai nép haragját vívta ki, de a csapat legeredményesebb és legtapasztaltabb játékosát hagyta otthon. Nehéz csoportjukban már az első, Ghána elleni meccs vízválasztó lehet, hiszen ha ott nem szereznek pontot, alighanem kilátástalan helyzetbe kerülnek.

H csoport – Sokra hivatott fiatal titánok

A világbajnokság utolsó, H csoportjában szerepel az a belga válogatott, amely fiatal átlagéletkora ellenére sokra hivatott, az az orosz csapat, amely Fabio Capello vezetésével már a következő vb-re is készül, Algéria nemzeti együttese, amelynek keretét lelkes játékosok alkotják, és az a dél-koreai válogatott, amely stílusához hűen sok mozgásra alapozza játékát.

Veretlenül játszotta végig a világbajnoki selejtezősorozatot Belgium válogatottja, amely 2002 után jutott ki ismét döntő tornára, összességében 12. akalommal. A siker egyik kovácsa minden bizonnyal a szövetségi kapitány Marc Wilmots, akit 2012-ben neveztek ki a kispadra. A szakember taktikai felkészültsége mellett persze szükség volt arra is, hogy egy remek generációval dolgozhasson együtt.

A csapat alapembere Thibaut Courtois kapus, aki az Altético Madriddal idén spanyol bajnoki címet nyert, és Bajnokok Ligája-döntőt játszott. A mezőnybeli kulcsjátékosaiknak sincs okuk a panaszra, mármint ami az idei szezonjukat illeti: Vincent Kompany angol bajnok lett a Manchester Cityvel, Eden Hazard remek szezont futott a Chelsea-vel, a mindössze 19 éves Romelo Lukaku az Evertonban termelte a gólokat – hogy csak néhányukat említsük.

A csapat átlagéletkora az egész világbajnoki mezőnyt tekintve a legfiatalabb, így jól jön majd a 36 éves Daniel van Buyten jelenléte a keretben. Belgium legjobb világbajnoki eredménye az 1986-ban szerzett negyedik hely. Ha ezt nem is tudják megismételni, a csoportból való továbbjutás elvárható tőlük.

A csoport másik továbbjutó helyére Oroszországot várják a fogadóirodák. A Szbornaja a Szovjetunió felbomlása óta rendezett világbajnokságok közül kettőn – 1994 és 2002 – vett részt, de maradandót egyszer sem alkotott. A selejtezőben Portugáliát is megelőzve lettek elsők, így automatikusan jutottak ki a tornára. Sőt mivel négy év múlva ők lesznek a házigazdái a világbajnokságnak, jelenlétük már most biztosított a 2018-as seregszemlére.

A kerettel kapcsolatos érdekesség, hogy csupán a belföldön játszó labdarúgókra épül, egyetlen légióst sem hívott meg Fabio Capello szövetségi kapitány. Az olasz mester a csapat védekezésére helyezte a hangsúlyt, ehhez pedig taktikai fegyelemre van szükség, így a sztárjátékosokat, mint Andrej Arsavin, Roman Pavljucsenko vagy Pavel Pogrebnyak, egyszerűen kiszórta a csapatból.

A 2002-es, Japánnal közösen rendezett világbajnokságon házigazdaként Dél-Korea negyedik helyen végzett, amely természetesen az ország legjobb vb-szereplése. Azóta nem tudta megismételni a jó teljesítményt: 2006-ban a csoportkörben búcsúzott, 2010-ben nyolcaddöntőt játszott. A Brazíliába utazó keretben 12 olyan játékos szerepel, aki tagja volt a 2012-es londoni olimpián bronzérmet szerző U23-as válogatottnak.

A szövetségi kapitányi posztot pedig tavaly óta az a Hong Mjung Bo tölti be, aki éppen az ötkarikás sikert elérő csapatot vezette korábban. A csapat legnagyobb erőssége ezúttal is a gyorsaság, amely labdával és labda nélkül is jellemző rájuk. De talán éppen ezért lesz számukra fokozottan nehéz a oroszok elleni mérkőzés, amelyet a cuiabai hőségben játszanak majd.

Negyedik alkalommal kvalifikálta magát a döntő tornára Algéria válogatottja, amely idegenben lőtt több góllal verte Burkina Fasót a selejtezőben. A kvalifikációban nagy szerepe volt Vahid Halilhodzicsnak, a csapat bosnyák szövetségi kapitányának, aki annak ellenére maradhatott a kispadon, hogy a csapat leégett – egy ponttal csoportutolsó lett – a 2013-as Afrikai Nemzetek Kupáján. Nincs klasszis játékosuk, aki egymaga képes eldönteni egy-egy találkozót, így a csapategységbe és a lelkesedésbe kapaszkodhatnak.