Dél-Afrika a nagy teszt előtt

Közülük pedig természetesen a kontinens legfejlettebb országa volt a legesélyesebb, de hogy ez a fejlettségi szint pontosan mire lesz elegendő, igazából csak a torna ideje alatt derül ki. Ám az biztos, hogy a szervezés során tapasztalt hiányosságok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi szövetség 2007-ben elvetette a vetésforgórendszert.

Az afrikai kontinens első futball-vb-jének megrendezésére négy pályázat érkezett: Egyiptom, Dél-Afrika és Marokkó mellett Líbia és Tunézia közösen próbálkozott. Miután a FIFA végrehajtó-bizottsága kizárta a közös nevezés lehetőségét, Tunézia visszalépett, Líbia pedig önmagában már nem teljesítette az összes feltételt, így csak a három egyéni pályázat maradt versenyben. Dél-Afrika végül 14 szavazatot kapott, miután elég éles versenyt vívott a 10 voksot begyűjtő Marokkóval. Egyiptom egyetlen szavazat nélkül zárt.

A FIFA 208 tagországából 204 indult a selejtezőkben, végül Afrikából 5, Európából 13, Észak- és Közép-Amerikából 3, Dél-Amerikából 5, Óceániából 1, Ázsiából pedig 4 együttes (köztük a már ehhez a szövetséghez tartozó Ausztrália) csatlakozott a rendező ország válogatottjához.

Ahol a vuvuzela hangja szól

A torna megrendezésének lehetősége akár a demokráciai törekvések betetőzésének is tekinthető, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az apartheidellenes nemzetközi bojkott miatt Dél-Afrika 1964 és 1992 között nem vehetett részt az olimpiákon, a FIFA-szankció pedig már 1961-től érvényben volt. Az országban amúgy nem a futball az egyértelműen legnépszerűbb sportág, bár kétségkívül előkelő helyet foglal el a rögbi és a krikett mellett. A rögbivel kapcsolatos a demokratikus Dél-Afrika első igazi sikerélménye is, hiszen 1995-ben az ország nemcsak otthont adott a futballhoz hasonlóan négyévenként esedékes vb-nek, de meg is nyerte azt. Az első itt rendezett jelentős futball-esemény az 1996-os Afrika Kupa volt, amelyet szintén megnyert a hazai válogatott, a 2003-as krikett vb-n azonban már nem tudták hozni a bravúrt, ahogyan a tavalyi Konföderációs Kupán sem.

A szokásosan immár mindig a vb főpróbájaként számon tartott eseményt 2009. június 14. és 28. között rendezték négy vb-stadionban, és a világ futballrajongói itt ismerték meg a vuvuzelát, ami még számos fejfájást okozhat nekik – szó szerint. A kontinensbajnokok összecsapását közvetítő televíziós társaságok egyöntetűen a tradicionális kürt betiltását követelték, mivel az állandó zümmögés elnyomja a kommentátorok hangját. De felszólaltak ellene az edzők és a játékosok is: egyrészt azt kifogásolták, hogy nem hallanak semmit sem a pályán, másrészt azt, hogy a monoton zaj legkevésbé sem hat buzdítólag rájuk. A FIFA hajlott is a tiltásra, de a kérdésben a Dél-afrikai Labdarúgó-szövetség (SAFA) kemény ellenállásába ütközött. Ők azzal indokolták a vuvuzelák megtartását, hogy a kürtök létfontosságúak az autentikus afrikai futballhangulat megteremtéséhez.

Baljós előjelek

Jóval nagyobb gondok származhatnak abból, hogy szervezőknek korántsem csak a vuvuzela zümmögése miatt fájt és fájhat még mindig a feje. Ennél jelentősebb hiányosságok miatt a futballvilág számos befolyásos személyisége kérte 2006-tól kezdve, hogy a FIFA fontolja meg a torna elköltöztetését. A nemzetközi szövetség azonban kitartott az ország mellett, ám jellemző a helyzetre, hogy nemrég 100 millió dolláros gyorssegélyt juttatott el a szervezőknek, mivel néhány csapat edzőpályája egy hónappal a rajt előtt még mindig kívánnivalókat hagyott maga után.

A torna tíz stadionja közül öt teljesen új építésű, míg másik ötöt jelentősen felújítottak a világbajnokságra, emellett az afrikai szinten amúgy kiválónak számító közlekedési infrastruktúra fejlesztése is fontos szempont volt. A két stadionban 15 mérkőzésnek otthont adó Johannesburgban több mint 250 millió dolláros beruházással rapidbuszhálózatot (BRT) hoztak létre. A 120 kilométeres, 150 megállós hálózattól azt várják, hogy a vb idejére 70 százalékossá tegye a tömegközlekedés arányát, és így csökkentse az utcai járműforgalmat. Még jelentősebb beruházás a 3,3 milliárd dollárba kerülő, 80 kilométeres Gautrain gyorsvasúthálózat, amely Johannesburgot, Pretoriát (itt hat mérkőzést rendeznek) és az OR Tambo Nemzetközi Repülőteret köti össze. A gond az, hogy a szervezők ígéreteivel ellentétben egyik közlekedési folyosó sem lesz tökéletesen kész a torna idejére, ám igaz, hogy még részleges állapotban is sokat javíthatnak a helyzeten.

A stadionépítéseket jelentősen hátráltatta a fizetésükkel elégedetlenkedő mintegy 70 ezer építőmunkás tavaly júliusi sztrájkja is. Emellett számos emberi jogi szervezet tiltakozott a különböző kitelepítések ellen. Fokvárosban az N2 Gateway nevű ingatlanfejlesztés miatt mintegy 20 ezer embert költöztettek egy barakktáborba, ahol összezsúfolva, megfelelő ellátás nélkül kell élniük. Más városokban, így például Durbanben is arról döntöttek, hogy a vb idejére „megszépítik” a várost, és a hajléktalanokat kiebrudalják az utcákról. Szociális feszültségekhez vezetett az is, hogy több civil szervezet szerint a kormány számos segélyforrást vont el tőlük, mivel kellett a pénz a stadionok építésére és a repterek fejlesztésére.
Ha belső feszültségekről érkező jelentéseket igyekeznek is tompítani, a bűnözéssel kapcsolatos aggodalmakat eddig nem tudták eloszlatni a szervezők. Nehezen is menne, hiszen ebből a szempontból Dél-Afrika a világ egyik legveszélyesebb országának számít.

A Time magazin szerint az erőszakos bűncselekmények olyannyira elterjedtek, hogy átlagban naponta 52 gyilkosságot követnek el az országban, éves szinten pedig 100 ezer lakosra 43 emberölés jut. Ugyanilyen magas a fegyveres rablások és nemi erőszakok aránya is, mindehhez pedig hozzáadódik az immár minden nagy világeseményen valós fenyegetést jelentő terrorveszély. Nemrég láttak napvilágot olyan iraki információk, hogy szélsőséges muzulmán szervezetek a vb alatt akarnak bosszút állni a dán és holland küldöttségen a 2005-ös Mohamed-karikatúra-botrányért. Ám az európai szurkolók szokatlan arányú távolmaradása csak az egyik oka annak, hogy április elején még félmillió jegy várt gazdára. A szegény dél-afrikai lakosság ugyanis nem tudja használni az internetet a vásárláshoz. Danny Jordaan, a szervezőbizottság vezetője meg is jegyezte: tragikus lenne a rendező ország számára, ha a stadionok konganának az ürességtől, ezért jegyvásárlásra ösztönzi a szurkolókat.