Visszatérni a könyvhöz

 – Miért döntött úgy, hogy Spielmann Mihály nyugdíjazása után megpályázza a Teleki Téka osztályvezetői tisztségét?

– És mit szeretne tenni?

– Amint a versenyvizsgára benyújtott pályázatomban is leszögeztem, mindenekelőtt nyitni szeretnék a közönség és a közösség felé. Olyan elképzeléseket szeretnék életbe léptetni, amelyek tudatosítják az emberekben, hogy a Teleki Téka nemcsak egy szép barokk épület a Bolyai tér és a Borsos Tamás utca sarkán, hanem élő, közösségépítő és civilizáló hely. Olyan, amit nemcsak látogatni érdemes, de a könyvhöz való hozzáállásunkat is képes megváltoztatni. Az épületet most éppen restaurálják, de a jövő évi nyitásra, az eddigi műszaki fejlesztések mellett, egy médiasarkot szeretnék kialakítani egy különálló teremben, ahol a hozzánk betérők kisfilmeket nézhetnek meg a könyvtár történetéről és állományáról, katalógusokat lapozhatnak fel, számítógép segítségével dokumentálódhatnak. Ugyanakkor a Teleki Téka elsődlegesen egy régi könyves kutatókönyvtár. Ezt a jellegét szeretném megőrizni és fejleszteni, és olyan újításokat hozni, amelyekkel még hatékonyabbá tudjuk tenni a kutatók munkáját. Az olvasótermi és múzeumi feladatokon kívül viszont keretet szeretnék biztosítani a Téka munkatársainak is a belső kutatásokra, megteremtve egy belső kutatóműhely kialakulásának feltételeit. 

– Mikorra várható az újranyitás?

– Az olvasótermet mindenképpen meg szeretnénk nyitni az év közepéig. Ehhez viszont nemcsak a munkásoknak kell kivonulniuk onnan, nekünk is be kell fejeznünk a leltárt. A múzeum megnyitása már több tényezőtől függ. A tervek szerint az év végéig befejeződik a festés, de ki kell várni, amíg teljesen kiszárad, ugyanis könyvet nedves környezetben nem lehet tárolni. Sőt még szállítani sem, ezért meg kell várnunk a jövő nyári felmelegedést. 

– Említette, hogy ismét leltároznak. Köztudott, hogy a két évvel ezelőtt zárult leltár során kiderült, hogy jó pár rendkívül értékes régi könyvnek nyoma veszett. Számít újabb meglepetésekre?

– Mindenképpen, de ezúttal kellemes meglepetésekre. Az eltűntnek hitt könyvek közül már került meg néhány olyan kötet, amelyik nem a saját állományában volt, hanem másfelé bujkált. Erről viszont többet nem árulhatok el mindaddig, amíg folyik a rendőrségi nyomozás. Amikor pont kerül a végére, vállalom, hogy a nyilvánosság előtt számolok be az eredményekről.

– Okulva a hiányosságokból meg a hibákból, gondolom, ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetnek az állomány megőrzésére.

– A biztonsági rendszer megerősítése és a szigorítások fokozása eredetileg is része volt a menedzseri tervemnek. A megszorításokat úgy képzeltem el, hogy azok semmiképpen ne nehezítsék a kutatók munkáját.

– Naponta elhaladok a Bolyai téren, és hosszú ideje az az érzésem, hogy a Teleki Tékát sokkal inkább látogatják a magyarországi turistacsoportok, mint a marosvásárhelyiek. 

– Látogatják a vásárhelyiek is, de távolról sem olyan mértékben, mint amennyire ez a rangos intézmény megérdemelné. Éppen ezért hangsúlyoztam, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a Teleki Téka egy eleven hellyé, szinte minden marosvásárhelyi életének részévé váljon. Ennek tudatában nyitottam már évekkel ezelőtt a gyermekek irányába. Folytatni szeretném az 5–8. osztályosokkal működtetett Téka-gyerek-programot, illetve a könyvműhelyi gyerekfoglalkozást. Nem mondunk le a tavaly indult Mesék a diófa árnyékában című meseolvasó-délelőttökről sem, sőt ez évtől a középiskolásoknak is kigondolunk egy fejlesztési programot. Terveim között szerepel továbbá könyvvásárok szervezése és a kiállítóterek információs eszközökkel történő ellátása. Mindezzel a könyvhöz szeretném visszavezetni a mai, rohanó világ embereit.