Tiltott és megtűrt zene a diktatúra évtizedeiben. A marosvásárhelyi konferencia célja, hogy az erdélyi magyar rockzene múltja minél teljesebben feltáruljon
Fotó: rocktörténeti konferencia plakát
A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken. A rendezvényről Hints Zoltán főszervezőt kérdeztük.
2023. március 01., 21:012023. március 01., 21:01
A rendezvény célja, hogy a rendszerváltás előtti rockzene kutatásáról, rögzítéséről, feldolgozásáról, megőrzéséről, mindezek nehézségeiről, buktatóiról és lehetőségeiről értekezzenek a szakértők, és így az erdélyi magyar rockzene múltja is minél teljesebben feltáruljon. „Hetedik éve szervezünk a témában konferenciákat, igyekszünk mindig máshonnan is hívni szakembereket, hogy ne csak mi, erdélyiek legyünk jelen. A szakemberek történészek, akik a könnyűzene történetével is foglalkoznak – és itt nemcsak a rockzenéről van szó, hanem általában véve a magyar vonatkozású könnyűzenéről, ami Magyarország határain kívül született” – mondta el a Krónika megkeresésére Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője, a konferencia szervezője és házigazdája. Az egész napos rendezvényt a Studium HUB székhelyén, a Bolyai utca 15 szám alatt tartják.
Magyar előadók a Ceaușescu-diktatúrában
A főszervező kifejtette, korábbi konferenciáikon egykori kommunista országokból – a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából – hívtak szakértőket, a téma alapos ismerőit.
„Az anyaországiaktól mi tanulunk. Közösen irányelveket fektetünk le, és egy-egy ilyen konferencia megadja, hogy a következő évben mi legyen a témakör. Idén a témák közt helyet kap az is, hogy miként működött a romániai titkosrendőrség a zenészek körül, hogyan figyelték meg őket, hol-miként lehetett zenei rendezvényeket szervezni egyáltalán” – ecsetelte a főszervező. Mint kifejtette, arról is szó esik majd, hogy milyen sajtóvisszhangja volt a hasonló eseményeknek a határon kívül, valamint hogy volt-e átjárhatóság a román és magyar könnyűzenészek között.
Hints Zoltán kiemelte, az idei konferencia egyik előadása párhuzamot is állít: rávilágít arra, hogy aki nem zenével, hanem irodalommal akart foglalkozni a kommunizmus évtizedeiben, milyen lehetőségei voltak erre. „Szép, színes, érdekes program állt össze, az eseményt online is közvetítjük, mert elég szűk szakmai rétegnek szól, tehát nem várhatjuk el, hogy nagy tömeg legyen jelen, de ugyanakkor majdnem 14 ezren érdeklődnek online az esemény iránt” – mondta Hints Zoltán. Arra is kitért, a konferencia tavaly kétnapos volt, idén egynapos lesz, mert szűkebb területet boncolgatnak részletesen.
Sok olyan könnyűzenei előadó van ugyanis – a tánczenétől a jazzig mindenféle műfajban –, akik kezdenek feledésbe merülni, annak ellenére, hogy az 1950-es, 60-as, 70-es években sikeresek voltak, több hangfelvételük készült, tévében, rádióban szerepeltek, de nem tudunk most róluk semmit. Olyan előadó is akad, akit negyedik éve keresek, és még nem sikerült megtudnom a keresztnevét sem” – mondta Hints Zoltán.
Csepella Ilona énekesnő Ilona Moțică néven futott be előadóként, a konstancai színház alkalmazottja volt
Fotó: topromanesc.ro
Arról is beszélt, hogy ezek az előadók eltűntek a köztudatból, az irattárakból is – ezen próbálnak segíteni ezekkel a rendezvényekkel. Mint sorolta, voltak olyan előadók, akikről nem is lehetett tudni, hogy magyarok: például a konstancai színház alkalmazottja olyan nevet vett fel, amit ott is ki tudtak mondani, de híres dalokat írt:
Az Electrecord országos szintű, reprezentatív zenekarát évtizedeken át egy marosvásárhelyi magyar művész vezette. „És lehetne még sorolni, viszont ha ezeket nem írja le valaki, akkor nem maradnak fenn – viszont mi a konferencia anyagát nyomtatásban is megjelentetjük” – mutatott rá a főszervező. Hints Zoltán – aki foglalkozását tekintve közgazdász – azt is elmondta, az általa vezetett RockSuli egyik programja a konferencia. A Rocksuli teljesen önellátó magánkezdeményezés, alternatív oktatási forma, nem formális oktatás: kizárólag a könnyűzene, és főleg a rockzene oktatásával foglalkozunk nyolc tanszéken.
Most már Szentegyházán is működik egy RockSuli, hogy a környékbeli érdeklődőknek ne kelljen messzire utazniuk: ott 70-80 diák tanul. Marosvásárhelyen 15 szakoktató tanít a suliban, ennek kizáró jellegű feltétele, hogy az oktató nemcsak pedagógus kell legyen, hanem aktív zenész is.
„Az úton menj tovább!”
A Marosvásárhelyi Rocksuli és a Beatkorszak Projekt pénteki konferenciája a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Program támogatásával valósul meg. Az eseményt Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere nyitja meg, köszöntőt mond Hints Zoltán. A programban szerepel többek közt az És egy kicsit benne vagyunk mi is című szekció, amelynek levezető elnöke Horváth Gergely rádiós műsorvezető, podcaster, kreatív producer. A budapesti Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója Az úton menj tovább! címmel értekezik.
A marosvásárhelyi Corax együttes fellépése 1985-ben
Fotó: ismeretlen szerző
A gondolatébresztőnek szánt nyitó előadás a Meddig érhetett az ének? című, Marosvásárhelyen 2022-ben rendezett, a rendszerváltások előtti határon túli magyar könnyűzenével foglalkozó konferencia tanulságait és felvetéseit veszi számba. A Valami mégis kimondatlan maradt című előadást Fodor János egyetemi tanársegéd, a BBTE történelem és filozófia kara Magyar Történeti Intézetének kolozsvári oktatója tartja.
Zilahi Csaba kolozsvári rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő, az Erdélyi Magyarock című kötet szerzője A (rock)világot jelentő deszkák címmel értekezik az „átkos” évek erdélyi koncerthelyszíneiről. Mint az előadás ismertetőjében szerepel, az 1990 előtti évtizedek sokoldalúan fejlett szocializmusának új emberét is művelni kellett, természetesen a kultúrforradalom, a sarló és a kalapács jegyében. Ennek érdekében szükség volt kultúrotthonokra, munkásklubokra, az egyetemi központokban diákházakra, a nagyobb városokban a szakszervezetek művelődési házaira. Ezekben egy ideig
Ám a hatvanas évek derekán őket is megfertőzte a rock and roll, sorra alakultak a beatzenekarok, hogy Beatles, Rolling Stones, Cream és Hendrix dalokkal lázadjanak szüleik értékrendje és a rendszer merev szabályai ellen. A propagandatitkárok legnagyobb bánatára az amatőr zenészek meghódították a kultúrotthonok, munkásklubok, diákházak színpadait. Sőt, egyes városokban a sportcsarnokot, a filmszínházat és a nyári mozit is.
Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években
Demeter Csanád székelyudvarhelyi történész, tanár Nekünk írtak a dalról – Könnyűzene a romániai magyar sajtóban (1965-1989) címmel tart előadást, amely arra keresi a választ, hogy mennyire volt jelen a könnyűzene a romániai magyar sajtóban, mennyire kaptak teret a romániai magyar fesztiválok és együttesek az országos és megyei sajtóorgánumokban.
A „Keresem a szót, keresem a hangot” című szekcióban Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke tart értekezést Állambiztonság, szubkultúra, magyarok Romániában – Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években címmel. Romániában 1956-ot követően az erdélyi magyarság helyzete állambiztonsági problémává vált.
Amint az 1985-ben készült fotón is látható, a Corax zenekarnak nagy rajongótábora volt
Fotó: ismeretlen szerző
A román állam- és pártvezetés úgy ítélte meg, hogy a magyarok, azok szervezeti, intézményes struktúrái sok szempontból nacionalista, irredenta célokat képviselnek. A nyolcvanas években, a dogmatikus ideológiai befele fordulás éveiben a diktatúra külön figyelmet szentelt az olyan társadalmi csoportosulásoknak, amelyek a hivatalos kereteken kívül szerveződtek.
A nemzetiségi alapon (is) létrejövő csoportok megítélésében az államellenes kategória mellé bekerült a nacionalizmus is. Az előadás a Securitate módszereit, technikáit, szemléletmódját mutatjuk be, egy kolozsvári csöves galeri története alapján.
Magyar–román, magyar–magyar átjárhatóság a könnyűzenében
Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, jazz-zongorista A zenei nyelv univerzális. Vagy mégse? – Magyar–román, magyar–magyar átjárhatóság a könnyűzenében 1960-90 között címmel értekezik. Ismerve a kommunista Románia bezárkózottságát, a nacionál-kommunizmus túlkapásait, feltevődik a kérdés, hogy az erdélyi magyar és a többségi, azaz a román könnyűzene között volt-e a rendszerváltás előtt összekötő híd, voltak-e közös koncertek, felléptek-e egymás műsoraiban, énekeltek-e egymás nyelvén.
De arra is keresi a választ, hogy Románia és Magyarország között a kétévente átjárható határok okozták-e a két magyar zenei kultúra egymástól való elszigetelődését, vagy máshol keresendők az okok.
A marosvásárhelyi Corax együttes a rajongókkal
Fotó: ismeretlen szerző
„Irodalomirányítás” a diktatúrában
A könnyűzene témájával párhuzamba állítható az irodalom témája is: Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár A hatóságilag ellenőrzött tényirodalom hullámverésében címmel tart előadást a konferencián. Az értekezés egy rendhagyó írói pályakezdés bemutatására vállalkozik, amely a második Forrás-nemzedék fellépése idején vállalt szerepet az erdélyi magyar irodalomban, a választott műfaj okán pedig felidézi a két világháború közötti írói szociográfia létállapotát a diktatúra alatti „irodalomirányítás” körülményei közepette. Az előadó a rendszerváltoztatás után sem vált hűtlenné a tényfeltáráshoz: tapasztalatait a sajtótörténet-, az irodalomtörténet- és az eszmetörténet-írásban hasznosította. A konferencia keretében műhelymunkát is szerveznek, amelynek keretében többek közt ezeket a kérdéseket járják körül:
valamint hogy mire inspirálhatja egykori rockzenészeket, történészeket és rajongókat néhány hiánypótló könyv, konferencia vagy kiállítás.
Az erdélyi magyar rockzenei élet első négy évtizedét összefoglaló könyv jelent meg nemrégiben: Zilahi Csaba rádiós újságíró Erdélyi magyaRock 1970–2010 című könyvében kilencvenegy zenekart és előadót sorakoztat fel. Vele beszélgettünk.
A ma 81 éves, Marosvásárhelyen élő filmrendező, zeneszerző, zongorista, televíziós szerkesztő, Boros Zoltán nem csak alkotója volt az erdélyi magyar zenének, hanem közvetítője és szervezője is. Zenei odaadásának forrását kerestük, miközben marosvásárhelyi otthonának ötszögű nappalijában beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!