Versek és regények titkai

A néprajz, majd a történelem témájú kötetek szerzőinek bemutatása után ez alkalommal a szépírókat ünnepelte a Kultúrpalotában a közönség.

Káli Király István, a kiadó igazgatója a Krónikának elmondta, a Mentor 15 évvel ezelőtt szépirodalmi kiadóként indult, de néhány év után kiürültek az asztalfiókok, és egyre kevesebben fordultak – szerzők és olvasók – a szépirodalom felé. „Pedig enélkül nem létezhet irodalom, sem kultúra, hiszen ez a lélekhez és a szellemhez szól” – fogalmazott Káli, aki az utóbbi öt évben kiadott szerzőket hívta meg az évfordulós ünnepségre.

A Több mint tucat című rendezvényen Láng Zsolt, a Látó folyóirat szerkesztője az alkotási folyamatról, az írói élményeikről faggatta Bogdán Lászlót, Kincses Elemért, Király Kinga Júliát, Kovács András Ferencet, Nagy Attilát, Sebestyén Mihályt, Simonfy Józsefet, Szabó Róbert Csabát, Vári Attilát és Vermesser Leventét.

Király Kinga Júlia a műfordítás szépségeiről és nehézségeiről beszélt, Nagy Attila a versírást mint „lélek-karbantartó műveletet” említette, Simonfy József pedig elmondta, verseskötetei nem változtattak az életén, hiszen most is úgy ír verset, mint előtte. Kincses Elemér eddig drámákat közölt, tavaly jelent meg első regénye – ebből olvasott fel részletet. Sebestyén Mihály Marosvásárhelyt nevezte meg alapélménynek, amelynek minden utcáját és régi épületét ismeri, ahol minden megtörténik, ahol a történelem eseményei folytatódnak. Bogdán László a regényírásról, az első és utolsó mondatok sajátosságairól beszélt, Vermesser Levente elárulta, hogy zenét és kabarét hallgat versírás közben. Kovács András Ferenc a naplóírás titkait osztotta meg a közönséggel, és arról beszélt, hogyan születik meg a feljegyzésekből a vers.