Városhatárt átlépő irodalom

A legtöbb faluban az utolsó néhány évben nem járt magyar író vagy költő, de volt a meglátogatott települések között olyan is, ahová a rendszerváltást követően nyomtatásban alig, élő szóval tolmácsolva pedig egyáltalán nem jutottak el kortárs szerzők művei, gondolatai.

Pedig a tényt, hogy a kulturális központokként működő nagyvárosoktól távol eső települések lakói is igénylik a verset vagy a novellát, érdeklődéssel fogadják a szerzőket, aláírták a felolvasóút olyan állomásai, mint Bánffyhunyad, Magyarnagykapus, Szamosújvár vagy Várfalva. A művelődési házakban, könyvtárakban megszervezett találkozók közönsége változó volt: míg egyik helyen harminc-negyven általános iskolás gyerek kuncogott azon, hogy a felolvasott novella nem arra akarja rávenni őket, hogy jó magaviseletükkel bizonyítsanak, más településen középkorúak hallgatták Király László verseit, melyeket a költő legújabb, Míg gyönyörű késemet fenem című, a találkozó előtt pár órával kézhez vett könyvéből olvasott fel.

„Négy hétvége során több mint 200 emberhez, potenciális vagy volt olvasóhoz juttattunk el élő irodalmat, és nem csak. A felolvasásokat ugyanis kérdések és hosszú beszélgetések követték a jelenkori erdélyi irodalom szerepére, funkciójára kíváncsi hallgatókkal, a tankönyvkiadás hiányosságai, a könyvek magas ára vagy az olvasási kedv lankadása miatt aggódó magyar pedagógusokkal” – mondta el Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke, hozzátéve, a Kolozs megyei, kísérleti jellegű körutat a közeljövőben az E-MIL Irodalmat a vidéknek! programja keretében Hunyad és Szilágy megyei találkozókkal folytatják.

Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos, a társszervező Alternatíva Egyesület elnöke a program hídfunkcióját emelte ki, rámutatva, míg 1989 előtt az irodalomnak fontos identitásbeli szerepe volt, a jelen hatványozódott alternatívái, az internet, a televízió fölülírni látszik a könyv szerepét. „Szükség van rá, hogy a régi pillérekre új, a közönség és a kortárs alkotók között kapcsolatot biztosító hidat építsünk” – mondta a moderátorként közreműködő Mátis. A tucatnyi szerzőt – köztük Egyed Emesét, Király Lászlót, Orbán János Dénest, Karácsonyi Zsoltot és másokat – Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke mutatta be a közönségnek, bevezető előadásának az Irodalom és identitás címet választva. Az Eurotrans Alapítvány mellett az irodalmi körút másik támogatóját, az EMKE-t képviselő Kötő szerint a meghívott szerzők műveinek egyik közös vonása, hogy „lázmérőként” működnek az erdélyi magyar közösségben, pontos képet nyújtva a mai közérzetről. „Egy nyelvi sivatag, az identitás államosítása, a személyiség verbális módszerekkel való tönkretétele ellen a költők tehetnek a legtöbbet” – jelentette ki Kötő.