Várkastélyból élményközpont – konferenciát tartottak Árkoson

Helyi hagyományokra építő élményközpont vagy a felelősségteljes turizmus jelenthet fenntartható fejlesztési modellt a háromszéki vargyasi Daniel-kastély és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastély revitalizációjára – fogalmazták meg a szakértők a szombaton Árkoson megtartott konferencián.

A Szentkereszty-kastélyban a kolozsvári PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Turizmus Éve Háromszéken tematikus év keretében szervezte meg a Meeting Kastély Erdélyben konferenciát, amelynek keretében előadások hangzottak el a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről, és az alsórákosi és vargyasi kastélyra kidolgozott fejlesztési modelleket is bemutatták. Ezek alapjául azok az ötletek szolgáltak, melyeket tavaly decemberben a Kastély formula táborban résztvevő 37 fiatal dolgozott ki.

Az alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastélyban olyan élményközpontot képzelnek el, ahol hagyományos kézműves műhelyek működnek, és nemcsak mesterségbemutatókat, hanem interaktív foglakozásokat is tartanának, ugyanakkor szabadtéri színház, gyógynövénykonyha, mézeskalács-műhely létrehozását javasolják. A vargyasi Daniel-kastélyban üdülőhelyet alakítanának ki, ahol tech-free silent zone (technológiamentes, csendes övezet), a helyi termékekkel való önellátás, vagy például a „rent-a-néni\", vagyis helyi házvezetők foglakoztatása jelenthetné a vonzerőt.

A program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására – részletezte köszöntőbeszédében Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója. Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője a konferencián kiemelte, a tavaly szeptembertől működő Kastély Erdélyben Koalíciót jelenleg 18 erdélyi kastély és kúria tulajdonosa, illetve működtetője alkotja, koordinálását pedig a PONT Csoport bonyolítja szakértők együttműködésével. A kezdeményezők április végéig bővíteni szeretnék a koalíciót.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt javasolta a szakembereknek, hogy az eddigi tapasztalataikat összegyűjtve készítsenek gyakorlati útmutatót a kastély- és udvarház-tulajdonosoknak, elsősorban a magánszemélyeknek jelentene segítséget, ha eligazítást kapnának az épített örökségek felújításával és kihasználásával kapcsolatban. Erwin Șimșenshon, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, tavaly 26,5 millió eurót fordítottak a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására – igaz, hogy az összeg nagy részét népszerűsítésre, és különböző kapcsolatépítésre fordították.

Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet vezetője rámutatott, 1948-ban 4500 kastélyt, udvarházat, vadászlakot államosítottak. Beszámolt arról, hogy ebből a különböző civil szervezetek, mint amilyen a PONT Csoport, mennyit mértek fel, ám hogy konkrétan mit tesz az intézet, arra nem derült fény. A konferencián több előadás is elhangzott, a második felében szekcióbeszélgetéseket tartottak az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről és a kulturális örökség turisztikai vonatkozásairól.