Vallomások az íróasztalról

„A nyelvvel dolgozom”
„Nagy cél lebegett előttem: még életemben jelenjen meg legalább két kötetem, átlagosan tizenöt évenként egy. Mindenkinek nehéz volt az indulás a nyolcvanas években. A folyóiratokban, napilapokban könnyebb volt közölni, az első verseim például a Magyar Nemzetben jelentek meg” – mesélte Garaczi László budapesti író, a nagyváradi Törzsasztal című sorozat februári meghívottja. Garaczi jelenleg a tizenegyedik köteténél tart, írt verset és prózát, forgatókönyvet és színdarabot egyaránt. Munkáit angol és német nyelvre is lefordították. Az író életében fontos a zene, nemcsak hallgatja, hanem műveli is, bár meglehetősen sajátságos módon – derült ki a Kőrössi P. Józseffel, a Nagyváradról elszármazott kiadóvezetővel folytatott beszélgetésből. „Újhullámos és punkegyüttesekben gitároztam. A hangszerekkel inkább zörejeket adtunk ki, mint zenét, és valaki elöl ordított. Három éve megalakult az együttesünk, a KÉM (Kockázatok és mellékhatások). Évente egy számot írtunk, idén a negyedik következik. Fesztiválokon, felolvasásokon léptünk fel, három-, hat- vagy kilencperces koncertjeink voltak” – keltett derültséget Garaczi vallomásával, aki a továbbiakban osztatlan sikert aratott a Hogyan lett a feleségem vegetáriánus? című írásának felolvasásával.
Garaczi László krízisregényként határozta meg metaXa című regényét, amelyért tavaly Palládium díjat kapott. A művet az Origo internetes portál és a Magvető kiadó on-line regény pályázatára írta 2000-ben, és a pályázat megosztott első díját kapta érte. „Akkor szinte hetente kellett újabb fejezetet írnom, a szöveg átdolgozása pedig hat évbe telt” – mesélte a könyvről az író, aki több műhelytitkába is beavatta a közönséget. „Egy ötven év fölötti írótól azt várják el, hogy megkomolyodik, és veretes nyelven ír. Én a nyelvvel dolgozom, és ahhoz, hogy élő maradjon, engednem kell, hogy hasson rám.” – vallotta az író, akinek szereplői gyakran szlengben beszélnek. Példaként a Plazma című drámát említette, a plázák világának nyelvén íródott darabot három magyarországi társulat is színre vitte, legutóbb a KoMa Társulat. Az író továbbá beszámolt legutóbbi, forgatókönyv-írói munkájáról is. „Bartis Attila kért fel a Nyugalom forgatókönyvének megírására. Ez az ő története, ő szenvedte meg. A filmet rendező Alföldi Róbert társszerzője lett a forgatókönyvnek, mivel helyenként változtatott. A kritika nem fogja szeretni a filmet, de a közönség igen – jelentette ki Garaczi a 39. Magyar Filmszemlén bemutatott, Nyugalom című alkotás kapcsán.

Évekig érlelődő témák
Szilágyi István felolvasással indította és zárta a találkozót Marosvásárhelyen: előbb az Agancsbozót című regényéből, majd a Hollóidőből olvasott fel egy-egy rövid részletet. „Az ötvenes évek derekától Szatmáron ipari csőcselék koromban kezdtem olvasni az Utunkat” – idézte fel a kezdeteket Szilágyi István, aki akkoriban kazánkovácsként, illetve mozdonyszerelő géplakatosként dolgozott, és leghőbb vágya az volt, hogy mozdonyvezető lehessen. Mivel rövidlátása miatt nem teljesülhetett a vágya, bánatában, és néhány érzelgős filmnek köszönhetően jogra felvételizett Kolozsváron. Miközben az Utunknak továbbra is következetes olvasója maradt, felháborította a munkásosztály életéről írt és közölt írások sokasága, hiszen ő mint egykori fémipari dolgozó másképp élte meg mindazt, amiről az újságírók írtak. „Azt mondtam, hogy ezek hülyeségek, és igazi prolis történeteket írtam.” – emlékezett vissza pályafutása legelejére a meghívott, aki a jogi egyetem elvégzése után rögtön az Utunkhoz került szerkesztőnek.
Láng Zsolt a munkamódszeréről is kérdezte idősebb pályatársát, aki elmondta, hogy nehezen ül le az íróasztalhoz, és könnyen áll fel mellőle. Ma is golyóstollal ír, és regényei megjelenése között tíz-tizenkét év is eltelik. Mint kifejtette, nagyon sokat dolgozik egy-egy mű megírásán, több évig érleli a témát. De míg az egyiket írja, máris a következő regény témája foglalkoztatja. Az első regényéről, a Kő hull apadó kútba című műről elmondta, hogy a legapróbb részletekig kidolgozta, és nem hagyott helyet az olvasó fantáziájának, míg a Hollóidő olvasásakor már nagyobb szerep jut a képzeletnek.

Antal Erika, Fried Noémi Lujza