Fotó: Boda L. Gergely
A Gyöngykoszorúk Gyöngye néptánctalálkozónak adott otthont a Maros Művészegyüttes terme a hét végén – a találkozót nyolcadik alkalommal szervezték, az 1991-ben indult Gyöngykoszorú-mozgalom azonban már régóta túl van a századik találkozón.
2014. december 21., 15:272014. december 21., 15:27
A hétvégi rendezvényen 17 amatőr néptánccsoport lépett fel, és több mint hatszázan ültek vagy álltak a közönség soraiban. A folyosón mellényeiket igazító, hajukat feltűző fiatalal lányok, kalapos legények, kiscsoportokban beszélgető csoportvezetők, hangszereiket hordozó zenészek, virágcsokorral várakozó szülők sorakoztak.
A teremben Sebestyén Dezső mellett kapunk helyet, aki büszke nagyapaként az ötödik éve táncoló tízéves unokáját jött megnézni: „Ilyen ünnepélyre hogyne jönnénk el? Együtt van a magyarság, élményekben tobzódunk” – mondta Sebestyén Dezső.
A találkozót Kilyén Ilka színművésznő, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetének elnöke nyitotta meg szavalatábval. Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója úgy fogalmazott, a néptánc, a népviselet, a népdal, a népzene olyan kincs, amelyet örököltünk, meg kell őriznünk és tovább kell örökítenünk. „Azt szeretném, ha ezek a kincsek mindennapjaink részévé válnának. Ha megtartjuk szokásainkat, akkor erősek vagyunk, és ezt nem tudja elvenni tőlünk senki” – mondta az igazgató.
A találkozó keretében megemlékeztek a Gyöngykoszorú-mozgalom megálmodóiról, a Szabó házaspárról is. Barabási Attila Csaba kifejtette, a Szabó házapár ötlete volt az is, hogy az év végi találkozókat Marosvásárhelyen szervezzék meg.
„Amikor a betegeskedő Szabó Gyuri bácsi már nem volt az EMKE elnöke, ugyan a többi településen továbbra is zajlottak a néptánctalálkozók, viszont az évzáró vásárhelyi találkozók megszervezése elmaradt. Amikor 2007-ben vezetőként az együtteshez kerültem, úgy éreztem, itt a lehetőség arra, hogy visszahozzuk a városba a Gyöngykoszorú-mozgalmat” – mondta Barabási.
Hozzátette, a mostani találkozón az fogalmazodótt meg benne, hogy a közönség túlnőtte a terem befogadóképességét, és a renedezvényt arra a helyszínre kellene vinni, ahova a kezdeményező Szabó házaspár elképzelte: a Kultúrpalotába.
A találkozón fellépett a marosvásárhelyi Napsugár és a Csillagfény, a segesvári Kikerics néptáncegyüttes, a vajdaszentiványi Takács Mihály hagyományőrző néptánccsoport, a magyarói Csurgó, a marosludasi Hajdina, a nyárádszeredai Bekecs, a szabédi Fürgelábak, az erdőcsinádi Árvácska néptáncegyüttes, a mezőbándi Csipkebogyó Táncegyüttes, az erdőszentgyörgyi Százfonat néptáncegyüttes, a gernyeszegi Szőlőfürt néptánccsoport, a dicsőszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes, a disznajói, kibédi, holtmarosi néptánccsoport és a sóváradi Szuszékdöngetők.
A Maros Művészegyüttes, az Erdélyi Közművelődési Egyesület Maros Megyei Szervezete és a Folk Dancing and Musik Egyesület által szervezett találkozó táncházzal ért véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!