
Fotó: A szerző felvétele
2008. március 03., 00:002008. március 03., 00:00
Az igehirdetés után a helybeli fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre, majd Pelok Gabriella tanárnő a bibliás Aranyról szólt. Az ünneplők ezt követően a református templom melletti szoborparkba vonultak, ahol az egyházi és világi elöljárók, az Arany Jánosról elnevezett művelődési egyesület, I–VIII. osztályos iskola és főgimnázium képviselői, valamint több civil szervezet tagjai helyezték el koszorúikat a költő szobránál.
Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, miközben Török László szalontai városvezető megtette a legfontosabb bejelentést. „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta Török. Az átépítés műszaki terveit már készíti az önkormányzat, a költségeket saját forrásokból és a debreceniek segítségével fedeznék – mondta el a polgármester a Krónikának az ünnepség után. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. Mint elmondta, az eredeti épület az úgynevezett Bajó-tűzben égett le, amikor Arany János hatéves gyermek volt. A költő már a jegyzőlakban élt, amikor az 1847-es, úgynevezett Kalári tűzvész a város négyötödét elpusztította, akkor égett le a szülőház helyén épült ház. „A harmadik épületet már lebontották, és akkor építették azt a házat, amely mellett most állunk” – foglalta össze Dánielisz Endre.
„Fontos, hogy a gyermekeknek ne csak tankönyvízű tudásuk legyen a nemzet szellemóriásairól, hanem emlékhelyeken is találkozhassanak a szellemiségükkel. Egy közösség a saját erejére támaszkodva a múltnak emel emléket, de a jövő felé fordul” – jelentette ki Kósa Lajos, hozzátéve, hogy a debreceni Wass Albert-emlékmű előkészületeihez hasonlóan gyűjtést kezdeményeznek azok között, akik fontosnak tartják Arany János emlékét ápolni. „Meggyőződésem, hogy ugyanakkora összeget sikerül így összegyűjtenünk, mintha az önkormányzati pénzből utalnánk át, s így az emberek inkább magukénak érzik majd az átalakított házat” – mondta a cívisváros polgármestere.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.