Tudós nők a nagyváradi színpadon

Parászkát többéveskapcsolat fűzi a nagyváradi társulathoz – az őrendezésében állították színpadrakorábban Szép Ernő A vőlegény, ÖrkényIstván Macskajáték, Bertolt Brecht Kurázsimama című művét, valamint Dürenmatt Végjátékcímű darabját is. Meleg Vilmos, a társulatigazgatója szerint Moliere és Shakespeare olyan óriásaia színháztörténelemnek, akiknek műveitidőnként mindenképpen színpadra kell vinni.Ebben az évadban a Szigligeti-társulatnálMoliere-re esett a választás.
Moliere társulata először1672-ben a párizsi Palais-Royalban mutatta be a Tudósnőket, ekkor Chrysale szerepét maga a szerző alakította.Az ősbemutató nem aratott nagy sikert, de a mű az elmúltévszázadok során egyre inkább felkeltettea figyelmet, mondanivalójának érvényességébőlpedig mind a mai napig nem veszített. A Tudós nőkbenMoliere a felszínes tudásszomjat gúnyolja ki, aszűk családi körben játszódótörténetben csaknem mindenki kizárólag atudománynak áldoz. Ebbe a környezetbe csöppenbele Klitander, a „derék párizsi ifjú”, akifeleségül akarja venni Henriette-et, Chrysale kisebbiklányát, bár talán még mindig azidősebbikbe, Armandába szerelmes. A tudománytólmegittasult, erőszakos nők uralják a házat, aholdélutánonként széplelkek ésbotcsinálta tudósok tartanak kiselőadásokat.Parászka Miklós úgy véli, a Tudósnőkben a frusztrációból fakadó fanatikusmegszállottság szétrombolja a közösséget,a családot. „A romlás láttánmegjelennek a haszonleső szélhámosok, s a szerelmiszál egészséges törekvéseinek iscsak kárvallottjai vannak. Moliere kristálytisztaszöveget ír, velős, célratörő replikákat,s közben frappánsan mutat fel összetett helyzeteketés árnyalt jellemrajzokat. Mély emberismerő,ezért klasszikus, ezért játsszuk ma is” –tette hozzá a rendező. Hangsúlyozta, a mű szövegénnem változtatott, a színrevitel viszont újszerű.
A főszerepekben Hajdu Gézát,Csiky Ibolyát, Gajai Ágnest, FábiánEnikőt és Kardos M. Róbertet láthatja aközönség, az előadásban fellép FodorRéka, Tóth Tünde, Dimény Levente ésifj. Kovács Levente is. A vígjátékdramaturgja és zenei szerkesztője Budaházi Attila, ajelmezeket Kelemen Kata tervezte.