Török tükör Magyarországon

Az 1993-ban létesült pécsi Jelenkor Kiadó volt a Látó Irodalmi Színpadának vendége Marosvásárhelyen. A kiadó vezetője Csordás Gábor műfordító, szerkesztő, feleségét, Koszta Gabriellát, aki műfordítással és könyvszerkesztéssel foglalkozik, a marosvásárhelyi közönség még színésznőként ismerhette meg.

A találkozón  jelen volt Horváth Viktor, a Török tükör című regény szerzője is, a vendégekkel Láng Zsolt és Vida Gábor író, a Látó munkatársai beszélgettek. A Jelenkor elsősorban a kortárs irodalom kiadására szánta el magát. Szerzőik között szerepel Nádas Péter, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, ugyanakkor számos határon túli magyar kéziratot is napvilágra segítettek. A Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc például hét verseskötetet köszönhet a kiadónak, Láng Zsoltnak két regényét is megjelentették.

A Magyarországgal szomszédos országokból nemcsak a határon túli magyar szerzők, hanem szerb, szlovák, román írók műveit is kiadták.  Koszta Gabriella elmondta: amikor az 1970-es években kivándorolt, alig várta, hogy elhagyja Romániát, majd Magyarországon jött rá, hogy érti ugyan az anyaországiak nyelvét, de valamiképpen más, mint az ottaniak. „Akár a színházról, akár egyébről volt szó, azt tapasztaltam: én több vagyok azáltal, hogy két kultúrában vagyok otthon. Kitörölhetetlenül belém ivódott Caragiale, ha a színházról beszélünk, vagy Cioran és Eliade, ha filozófiáról tárgyalunk”, részletezte életérzését a műfordító, akinek a tolmácsolásában több román kötet is megjelent.

Horváth Viktor regénye a 17. századi Pécsen játszódik, abban a korban, amikor Magyarország török megszállás alatt sínylődött. A kötet érdekessége, hogy egy török kisfiú, Ísza szemével láttatja a várost és a korabeli eseményeket. A kötetben több idézet szerepel a Koránból, ugyanakkor az Egri csillagokból ismert szereplők is megjelennek a történetben. A „török szemszög” miatt nem a szemléletmóddal találkozunk, mint amit Gárdonyitól, Passuthtól vagy akár Szilágyi Istvántól megszoktunk, akik szintén foglalkoztak ezzel a korszakkal, természetesen magyar szemszögből.

Az est pikantériáját az adta meg, hogy Horváth Viktor, aki több mint tíz éve 13. századi trubadúroktól is fordít, egy korabeli pornográf trubadúrkölteményt is felolvasott, amelyet saját humoros grafikamozaikjával illusztrált. Ezt ki is függesztette a Művészeti Egyetem Stúdiószínházának a színpadára, ahol az író-olvasó találkozót tartották.