A film főszereplője Rudolf Péter
Fotó: Facebook/Fimtett
Súlyos titkokkal teli történelmi időszakot idéz meg Török Ferenc 1945 című, számos fesztiválon díjazott filmje, amelyet a hétvégén több erdélyi helyszínen is bemutattak.
2017. november 12., 15:542017. november 12., 15:54
Az 1945 egy westernfilmek hangulatát megidéző, sötét vidéki dráma, olyan film, amely gyakran „ablak mögül kukucskálva”, sajátos perspektívákból idéz meg egy súlyos, feszültséggel teli történelmi időszakot – hangzott el többek között a Török Ferenc rendezte film kolozsvári díszbemutatóján szombaton.
A telt házas vetítésen a rendező és Szántó T. Gábor is részt vett, akinek a novellája alapján készült az idén bemutatott, nagysikerű filmdráma. A cselekmény a háború utáni időszakban, 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik – egészen pontosan három óra alatt – egy kelet-magyarországi faluban, ahol mindenki a jegyző (Rudolf Péter lenyűgöző alakításában) fiának az esküvőjére készül.
Látszólag minden rendben menne, de a déli vonattal megérkezik a faluba két zsidó férfi (Angelus Iván és Nagy Marcell) egy titokzatos rakománnyal, megjelenésük hírére pedig egy egész település élete pillanatok alatt drámaian felkavarodik. Közben súlyos titkokra derül fény, a település lakói attól tartanak, hogy az érkezőknek az a céljuk, hogy visszavegyék mindazokat az értékeket, melyeket a deportálás után a lakók „lepapírozva” szétosztottak maguk között.
Szántó T. Gábor elmondta,
Az erős vizualitással bíró cselekmény konfliktusa épp emiatt azok számára is működik, akik nem ismerik a magyar történelmet – tette hozzá Szántó, aki életében először vállalt forgatókönyvírást.
Török Ferenc bevallása szerint épp a tabukkal teli, fojtott atmoszférájú történet vizuális jellege miatt kezdett bele a munkába, és az 1945 nem kevesebb, mint 12 évnyi munka után kerülhetett a mozikba. A rendező elmondta, a filmben egy olyan történelmi időszak hangulatát próbálták megragadni, amely nincs kibeszélve, feldolgozva.
– fogalmazott Török Ferenc. A rendező kiemelte Ragályi Elemér operatőr munkáját is, akinek köszönhetően a néző néha úgy érezheti, mintha egy ablak függönye vagy egy kapualj mögül leskelődve szemlélné a történéseket, „akár egy naiv kisgyerek, aki először nem érti – mert nem értheti –, miért rezzen össze egy teljes közösség két jövevény miatt”.
Török filmjét pénteken Marosvásárhelyen mutatták be, vasárnap este pedig a nagyváradi közönség is megtekintheti 19 órától a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A bemutatón részt vesz a film főszereplője, Rudolf Péter is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!