Színvonalas diákdolgozatok a szórványból

„Rendkívül színvonalas dolgozatokat írtak a diákok, a feladatok legnagyobb része pedig elsősorban a kreativitást helyezte a középpontba. A versenyzők írásaiból arra is lehetett következtetni, hogy az iskola magyar nyelv és irodalom oktatásából nem szorult ki a képzelőerő, ellenkezőleg” – mondta el a Krónikának a vasárnap zárult, Besztercén szervezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának zsűrielnöke, Fazakas Emese, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara magyar nyelvi és általános nyelvészeti tanszékének docense.

Ahogy a szervezők fogalmaztak, a vetélkedőt Erdély északkeleti csücskének végvárában tartották, ahol nap mint nap kemény ütközeteket vívnak az anyanyelv és identitás megvédéséért. A rendezvénynek az Andrei Mureșanu Főgimnázium adott otthont csütörtöktől vasárnapig, összesen 17 megyéből mérték össze tudásukat, kreativitásukat magyar nyelvből és irodalomból az 5–12-dikes diákok, közel 150-en. „Kiemelten fontosnak tartom, és a javítóbizottság is nagyon örült annak, hogy idén a szórványmegyékből érkező gyerekek rendkívül szépen teljesítettek: kiváló dolgozatokat írtak Bákó, Szeben, Hunyad, Szilágy, Máramaros megyei diákok, és talán a Szilágy megyeiek vitték el arányosan a legtöbb elismerést” – fejtette ki Fazakas Emese.

A zsűrielnök úgy fogalmazott, a tételek kimondottan kreatív megoldást igényeltek, ugyanakkor a javítónak éreznie kellett azt is az írásokból, hogy a diákok nemcsak kritikákból és tanári beszámolókból ismerik az adott irodalmi művet, hanem olvasták is azt. „Kreativitásukat használva a világról alkotott nézeteiket is bele kellett szőniük a dolgozatokba egy-egy mű kapcsán, amelynek a részlete meg volt adva, abból kellett kiindulniuk. Szerfölött izgalmas, eredeti írások születtek, a javítók számára öröm volt olvasni a dolgozatokat, annak ellenére, hogy két ízben is éjszakába nyúlóan dolgoztunk” – mutatott rá a zsűri elnöke.

A 10. osztályosok például azt a feladatot kapták, hogy balladaszerű történetet vagy balladát kellett írniuk három líraialkotás-részlet valamelyikének felhasználásával, a kilencedikeseknek Mark Twain Ádám és Éva naplója részletei alapján kellett megalkotniuk Ádám vagy Éva humoros hangvételű naplóbejegyzé­sét a bibliai teremtéstörténet eseményeiből kiindulva. A nyolcadikosok is kreatív feladatot kaptak, Örkény István A megváltó című egypercesének csak az indítását és zárórészét olvashatták, ebben a keretben kellett megírniuk saját „novellájukat”, és rendkívül jó írások születtek – mondta el Fazakas Emese. Hozzátette, a nyelvtani, nyelvészeti feladatok is hasonlóképpen játékosak voltak, nagy mozgásteret adtak a gyerekek fantáziájának, leleményének.

A zsűrielnök azt is kiemelte, aki a 9–12 osztályosok közt az első három helyezés valamelyikét kapja a Mikes-versenyen – elég csak egyszer nyernie –, azt automatikusan felveszik 10-es jeggyel a kolozsvári bölcsészkar magyar főszakára vagy magyar „egy szakára”, vagyis a csak magyar szakra. Fazakas Emese azt is elmondta, a besztercei szervezők, az Andrei Mureșanu Főgimnázium és a városvezetés kitett magáért, hiszen rendkívül jó körülményeket és hangulatot biztosítottak az országos tantárgyverseny résztvevői számára. (A díjazottak részletes listája a www.mikes.cnam.ro honlapon található meg). A diákok kirándulást is tettek a környéken, ellátogattak többek közt Harinába, Árokaljára, Cegőtelkére és Bethlenbe. A Mikes-verseny országos szakaszát tavaly Aradon, tavalyelőtt Temesváron szervezték, jövőre pedig a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ad otthont a megmérettetésnek.

Országos magyarságtörténeti tantárgyverseny Csíkszeredában

Első ízben szervezték meg a magyarságtörténeti országos tantárgyversenyt, a rendezvényt a hétvégén tartották Csíkszeredában. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott és finanszírozott vetélkedőn azok a hatodikos és hetedikes diákok vehettek részt, akik a törzsanyag részeként tanulmányozzák a Romániai magyar kisebbség történelme és hagyományai elnevezésű tantárgyat.

Az olimpiára az érvényben lévő tanterv tematikája alapján lehetett felkészülni; a versenyre kéttagú csapatok jelentkezhettek. A megmérettetésen 12 megye 108 diákja vett részt. Az olimpia szervezésének fő célja, hogy hangsúlyosabbá tegye a történelem, magyarságtörténet oktatását, érdekes és újszerű terepet biztosítson a tehetséges diákok kibontakozásának, valamint még nagyobb kedvet ébresszen bennük a romániai magyarság történelmének megismerésére.